2016. június 26., vasárnap

Személyes vonzerő Olivia Fox Cabane


Nagyon vacilláltam, hogy megvegyem-e. Lehet-e értelmes könyvet írni a karizmáról? Érdemes-e valamiről, ami nyilvánvalóan gyakorlat kérdése? Sok bullshit önsegítő könyvet hagytam már félbe, nagyon kevés volt, ami igazán betalált, ez a könyv az utóbbiak közül való. Jól olvasható, érdekes és izgalmas, felesleges ismétlések és üresjáratok nélkül. Nincs benne a sámánok bölcsessége, buddhista idézetek és más ezó szagú klisé, csak száz százalékban tudományosan megerősített megoldások .Érezni, hogy aki írta, az tényleg ért hozzá (vagy nagyon jó szerkesztők dolgoztak rajta :), amiről ír. A végén kapunk egy remek összefoglalót a fejezetekről, ezzel megúszhatjuk a jegyzetelést. A könyvben ismertetett gyakorlatok leírása zárja a könyvet. Mindenkinek ajánlom, a remetéken és lakatlan szigeten tengődők kivételével.

Hivatalos leírás:

A karizma nem egy velünk született képesség, amely vagy van, vagy nincs – éppen ezért nem csak olyan kiváltságos emberek sajátja, mint Bill Clinton, Steve Jobs vagy a dalai láma. Föltárva a karizma valódi mibenlétét, Olivia Fox Cabane bebizonyítja, hogy az alkatához legjobban illő módszerek elsajátítása révén bárki megtanulhatja és fejlesztheti a karizmatikus viselkedést.
Az életből vett példákkal és gyakorlatokkal is ellátott könyv olvasmányos útmutató mindazoknak, akik szeretnék tudni, hogyan lehetnek megnyerőbbek, meggyőzőbbek és inspirálóbbak az élet bármely területén. A személyes kisugárzás varázsa ugyanis nemcsak az üzleti életben, de azon kívül is érvényesül.

„Ha fejleszteni akarjuk azon képességünket, hogy a mindennapi életben vagy a munkában karizmatikusak legyünk, azt ennek a könyvnek a segítségével azonnal megtehetjük.”
Psychology Today

2016. június 2., csütörtök

Pánik: tények és tévhitek Szendi Gábor



Hivatalos leírás:

Szendi Gábor új könyve megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mítoszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt épített fel a pánik körül. A szerző szerint a pánik fogalma az idők során elveszítette eredeti tartalmát, s ma már nem több mint ügyes marketingeszköz. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A kötet bemutatja annak folyamatát is, hogy a pszichiátria mindeközben hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? Szendi szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.

2016. április 18., hétfő

Megragad - Hogyan vigyük sikerre gondolatainkat? Dan Heath, Chip Heath


Remek, remek könyv. Min múlik, hogy egy üzenet megragad? A szerzők szerint az alábbi hat



dolog. ami szükséges hozzá. Nem feltétlenül kell mindig mindegyik. Egy kevésbé ragadós üzenet ragadóssága megnövelhető, akár pár "összetevő" hozzáadásával is. A könyvben remek  előtte-utána
példák is vannak. A sok példa ellenére a könyv végig olvasmányos marad. Mindenkinek ajánlom.

Hivatalos leírás:

Mitől olyan ellenállhatatlanok a városi legendák? Miért hatékonyabbak egyes tanórák másoknál? Miért forognak sok kultúrában hasonló közmondások? Miért terjednek el egyes politikai nézetek, míg mások süket fülekre találnak? "Az évtized végére vigyünk embert a Holdra, és biztonságban hozzuk is vissza" – John F. Kennedy híres gondolata emberek millióit motiválta. Képzeljük el a hatást, ha az elnök azt mondta volna: "az a küldetésünk, hogy az űrhajózási iparág nemzetközi vezetői legyünk maximális csapatszellemre koncentráló innovációval, és stratégiailag átgondolt kezdeményezésekkel".

2016. március 23., szerda

A fekete hattyú avagy a legváratlanabb hatás Nassim Nicholas Taleb

Hivatalos leírás

A szerző jelenleg az amhersti egyetem Bizonytalanságtudományok Tanszékének professzora, egész pályafutása során a szerencse, a bizonytalanság, a valószínűség és a tudás problémáival foglalkozik. Először 2007-ben, majd 2010-ben átdolgozott, bővített formában megjelent A fekete hattyú című kötete az Egyesült Államokban és Kanadában is nagy sikert ért el. Mint egyik recenzense megjegyezte: „A fekete hattyú mérföldkő a könyvek sorában - maga is fekete hattyú.” Taleb fejtegetése szerint a fekete hattyú a rendkívül valószínűtlen események jelképe, amelyeknek három jellegzetességük van: előreláthatatlanok, tömeghatást váltanak ki, és utólag tudunk rájuk olyan magyarázatot találni, amelynek nyomán kevésbé esetlegesnek, előreláthatóbbnak látszanak, mint eredetileg. Ilyen fekete hattyú volt a Google sikere vagy 2001. szeptember 11. Taleb éveken át tanulmányozta, hogyan csapjuk be magunkat, és hitetjük el magunkkal, hogy többet tudunk annál, mint amennyit valójában tudunk. Ebben a könyvben megpróbálja felnyitni szemünket: összegyűjti mindazt, amit arról tudunk, amit nem tudunk. Meglepően egyszerű trükköket kínál arra, hogyan bánjunk a fekete hattyúkkal, és miként hajtsunk hasznot belőlük.

Vélemény

Huhh. 490 oldal, nem éppen füzetecske. Hááááát. Egészen izgalmasan indul a könyv, hogy  a vége felé átcsapjon a közgazdászok ostorozásába, a gaussi eloszlás hasznavehetetlenségének bemutatásába. Néha felsejlik egy pici öniróni és humor is. A legvégén két oldalban ad némi tippet a fekete hattyúk kivédésre, amiben nem nagyon van igazi újdonság. Igaz azonban, hogy ismertségük ellenére a pénzpiacok szereplői mintha mégsem élnek ezekkel. Ha a polgári repülésben is annyi igazi idióta, ostoba lenne, mint a világ sorsát meghatározó közgazdászok, bankárok, politikusok között, nem is lenne már légi utasszállítás. Valahogy a közgazdászoknak, a bennük hívő politikusoknak elnézzük, hogy szétbarmolják a világot.
Sajnos az emberiség nem tanul. Nem kell messzire menni, nézzük a menekült válságot. Ez egy fekete hattyú volt (a mértéke előre nem volt látható, tömeghatást vált ki a mai napig és nagyszerű magyarázatokat kreáltak utólag). Egészen berepült a Bundestag elé és még akkor sem vették észre.
Ez a könyv már 7 éves. Nem nagyon látom a hatását. Taleb szorgalmasan fűrészeli az elefántcsont torony tartóoszlopait, de ha elolvasná a saját könyvét, jószerivel beláthatná, hogy teljesen hiábavaló a küzdelme. De legalább megpróbálja :).

Száz oldalban egészen jó kis könyv lehetett volna. Igazából így is az, csak picit feleslegesen hosszú. Amikor a szerző, azt kéri az olvasótól, hogy hagyjon ki részeket, akkor nyugodtan hagyja ki azokat :).


A nemtudás Steven D'Souza - DianaRenner


Nagy várakozással tekintettem a könyv olvasása elé, de csalódás volt. Egy filozófikus, súlyos mondanivalóval és releváns példákkal teli könyvre számítottam, de egy semmitmondó, unalmas, lapos könyvet kaptam :(. Nem ajánlom.

Hivatalos leírás:


- Mit tegyünk, ha ráébredünk: elértünk a tudásunk határvidékére?
- Milyen fogódzóink lehetnek, ha ingoványos talajra tévedünk?
- Hasznunkra lehetnek-e "negatív" képességeink?

Akár beismerjük, akár nem, nap mint nap a nemtudással birkózunk. Amikor új munkahelyen folytatjuk a karrierünket, komplex kihívással kell szembenéznünk, vagy vállalatunkat új piacra vezetjük be, a nemtudás határvidékén járunk.

A CMI (Chartered Management Institute) által 2015-ben az év menedzserkönyvének választott kötetben Steven D' Souza és Diana Renner kalauzolnak minket ebben a féktelen ütemben változó, bizonytalansággal teli világban. Megtapasztaljuk, hogy ha kellő nyitottsággal és kíváncsisággal közelítünk a nemtudáshoz, akkor nem gátol bennünket, hanem új lehetőséget, akár kivételes versenyelőnyt jelent. Így karizmatikus vezetők, magabiztos újítók és sikeres emberek lehetünk.

2016. március 6., vasárnap

Endymion felemelkedése Dan Simmons


Két éve halogattam az elolvasását. Bármennyire is élveztem az előző három rész 1700 oldalát, az újabb 826 oldal kissé megrémített. Igaz az utóbbi két évben főleg szakkönyveket olvastam, nagyjából 1 könyv/1-3 hét sebességgel és el is felejtettem, hogy egy jól megírt, lendületes és élvezetes könyv kiolvasása egy gyakorlott olvasónak semmiség. Nos így is lett. Szombat, vasárnap meg három este. Azt hiszem ez önmagáért beszél.

Miről szól a könyv? Az eltévelyedett keresztény egyházról, ami egy ördögi hatalommal kötött szövetséget közben elfelejtette miről szólt Jézus tanítása. Egy új messiás önfeláldozása kellett, hogy visszatérjen a gyökerekhez, a szeretethez és ismételten megváltsa az emberiséget. Sci-fi kedvelőknek kötelező!

Hivatalos leírás:

Elérkezett a végső leszámolás napja. Az egyház meghirdeti a mindent eldöntő, népirtással fenyegető keresztes hadjáratot, amely végérvényesen rabszolgasorba döntheti az emberiséget. A világ túlfelén közben felnő egy új messiás, aki a rejtélyes Idegenek szárnyai alatt szokatlan képességekre tesz szert. A messiás neve: Aenea.
Aeneának azonban segítségre van szüksége ahhoz, hogy elterjessze megdöbbentő üzenetét tanítványai egyre népesebb táborában. Útra kel hát védelmezőjével, az egykori pásztorral és elítélt gyilkossal, Raul Endymionnal, hogy teljesítsenek egy utolsó, minden képzeletet felülmúló küldetést, és megfejtsék az egész világegyetem rejtett jelentését. Régi és új ellenségek veszik üldözőbe őket, miközben nyomukban jár a titokzatos Shrike is – szörnyeteg, angyal, gyilkológép –, aki végre leránthatja a leplet származásáról és rendeltetéséről. A Hyperionon pedig, ahol a világrengető kaland a kezdetét vette, minden titokra fény derül: az apokaliptikus igazság feltárja az élet értelmét, és mindörökre meghatározza a galaxist lakó emberiség sorsát. A nagyszabású tetralógia váratlan fordulatokban bővelkedő, befejező kötete felejthetetlen pontot tesz az évszázadokon átívelő űropera végére.

2016. február 22., hétfő

Boldogságmítoszok - Tények és tévhitek Sonja Lyubomirsky


Kellemes könyv. Jó olvasni, nem akadozik, nem bonyolítja túl, nem akar mindent megmagyarázni. Ebből következően széles körben ajánlom, tinédzser kortól az aggastyánokig.
Az író olyan közkeletű mítoszokat vizsgál, amik nehezítik, de mondhatjuk azt is, hogy akadályozzák az egyén boldogságát. Az ember mint szociális lény nehezen szabadul a környezete rabságából. Megtanuljuk mit illik csinálni is mit nem. Nem illik nevetni temetésen, a rágót kiköpni, teli szájjal beszélni. De ugyanígy illik férjhez  menni az álom férfihez és boldognak lenni vele akkor is ha alkoholista. Illik gyerekeket, sőt hármat szülni és egyre boldogabbnak lenni minden egyes újabb gyerekkel. Nem illik szingliként vidámnak lenni és jó életet élni. Illik jól fizető munkát találni és halálra dolgozni magunkat. Szégyen keveset keresni, de illik boldognak lenni ha a sokat keresünk. Illik nem kinevetni a halált, hanem várni az elmúlást szépen csöndben, hiszen úgy sem lettünk filmsztárok, akkor meg minek küszködni tovább?
Miről szólnak ezek a mítoszok? Az egyénről? Nem inkább az elvárásokról? Ha felfogjuk, hogy nem dől össze a világ, hogy nem teljesítjük az éppen aktuális társadalmi, kulturális, politikai elvárásokat, nem mi vagyunk eszement bolondok, hanem a világon kellene módosítani, akkor már tettünk a lépést afelé, hogy néha néha boldogak lehessünk.

Hivatalos leírás:

Aminek boldogítania kellene, de nem boldogít. Aminek nem volna szabad örömet okoznia, de mégis örömet okoz. Egy életen át boldog leszek, ha megtalálom a páromat, gyermekeim születnek, gazdag leszek, és szép szakmai karriert futok be? Nem lehetek boldog, ha egyedül maradok, ha elváltam, ha anyagi gondok szakadnak rám, vagy ha pozitívak lettek a leleteim? Az öregedés és a beteljesületlen álmok szükségszerűen boldogtalansághoz vezetnek? A kötetben Sonja Lyubomirsky tudományos vizsgálatok eredményeit felvonultatva, mégis olvasmányos stílusban, a hétköznapi életből vett sok-sok példán keresztül világít rá arra, hogy ezek a közhiedelemben élő „mítoszok” alapjában véve tévhitek, a hozzájuk kapcsolódó hamis elvárások pedig sok probléma és hibás döntés forrásává válhatnak, megakadályozhatják például azt, hogy rálássunk az életünk negatív fordulataiban rejlő növekedési, megújulási lehetőségekre. Meggyőző érveléssel mutatja be, hogy az életünkkel való tartós megelégedettség és a boldogságérzet alapját nem a körülmények kedvező alakulása biztosítja, hanem a megfelelő tudati és érzelmi beállítottság, és hathatós támogatást nyújt ezek kialakításához.