Ősrégi könyv, 1974-ben jelent meg az USA-ban, nálunk 90-ben. Hihetetlen, hogy mennyire el voltunk, vagyunk maradva. Nálunk még Freud szivarjának a hamuja is látszik a rendelők szőnyegén, Amerikában, meg 40 éve elkezdtek túllépni, a freudi mindenki beteg és a keresztény mindenki bűnös kijelentéseken. Maga a könyv nem egyszerű olvasmány, legalább is az eleje, amiben a matematikai logikával érvelve bizonyítják a szerzők, hogy igen is az emberi viszonyokra is van "képlet". Ha nem is megoldás, de magyarázat mindenképpen.
“Egy problémát nem lehet ugyanazzal a gondolkodásmóddal megoldani, amivel azt létrehoztuk.” (Albert Einstein)
A változás kétféle lehet, egy az egyik ami nem vezet sehová, a mókus tekeri a kereket, de ki nem tudni jönni belőle, amíg rá nem jön, hogy minél inkább teker, annál inkább nem jut sehová. A másodfokú változás, amikor a mókus paradigmát vált és kiugrik a kerékből. Kívülről már látható, hogy a kerék áll és nem megy sehova, de belülről ez nem volt ilyen egyértelmű.
A könyv második felében az életben előforduló problémák megoldására kapunk ötleteket. Ugyan a többségük erősen manipulatívnak tűnik, ami nem biztos, hogy minden esetben etikus. Etikusak legyünk a végletekig, vagy oldjuk meg a problémákat? De miért működnek a könyvben leírt egyszerű megoldások? Leginkább azért, mert az ember irracionális lény. És ezért nem működnek a self-help könyvek, mert Münchhausen báró módjára nem tudjuk önmagunkat kirántani a mókuskerekünkből. De elég lehet, ha valaki kissé meglök, vagy csak rákérdez, hogy mi a fenének csinálunk úgy mintha mókuskerékben futnánk, aztán lelassítunk és kijelentjük, hogy csak edzettünk és soha többé nem fogunk visszaszállni. Probléma megoldva. Megoldva?
Hivatalos leírás:
Watzlawick, Weakland és Fisch világsikert aratott könyve az állandóság és a változás ősrégi kérdéseivel foglalkozik. Közelebbről azzal, hogy mindennapi életünkben miképpen jelentkeznek problémát jelentő feszültségek, konfliktusok, és mi a magyarázata annak, hogy e problémák bizonyos helyzetekben megoldódnak, más helyzetekben viszont állandósulnak, sőt fel is erősödnek. A sokéves pszichoterápiai tapasztalatot összegző munka mondanivalójának lényege, hogy az emberi életproblémák gyakran nem a leküzdésükre tett látszólag racionális kísérletek hatására szűnnek meg, hanem éppen annak következtében, hogy – kilépve a helyzetértelmezés szokásos kereteiből – felhagyunk ezekkel a kísérletekkel, és az eredeti problémát újrafogalmazzuk, új megvilágításba helyezzük. A szerzők különféle emberi konfliktusok elemzése során rámutatnak a problémakezelésben jelentkező tévedésekre, a mögöttük rejtőző kommunikációs paradoxonokra, és részletesen vizsgálják azokat a stratégiákat, amelyeknek segítségével felismerhető, majd megváltoztatható a problémák szerkezete. „Tizenöt évvel az amerikai kiadást követően, de megdöbbentő aktualitással veheti kezébe végre az olvasó Magyarországon is a Palo Altó-i pszichoterapeuta-csoport korszakos művét. Miért olyan aktuális, miért méltán világhírű Watzlawickék e műve? Elsősorban azért, mert kátyúba jutott válságkezelési stratégiákkal, megrekedt túlélési manőverekkel, mélypontra zuhant „kibontakozási” folyamatokkal szemben mutat fel az átlagolvasó számára is könnyen áttekinthető, konkrét megoldási sémákat, életképes cselekvési, segítési alternatívákat. S miután a világnak ezen a felén a nyolcvanas években állandósult a válság, krónikussá váltak a problémák, Watzlawickék csaknem valamennyi megfigyelése és következtetése húsba vágóan érvényes kelet-európai viszonyainkra.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése