Az orvoslás törvényei Siddhartha Mukherjee

Rövidke kis könyv. Érdekes, de kb. olyan mintha egy hosszabb blog bejegyzés lenne. Azért annyira jó volt, hogy megrendeljem a korábbi könyvét, a Betegségek betegsége - Mindent a rákról.



Hivatalos leírás:

Feljegyzések egy bizonytalan tudományterületről
„Soha nem hittem volna, hogy az orvoslás ennyire törvények nélküli világ.”

„Az »orvoslás törvényei« valójában a bizonytalanság, a pontatlanság és a hiányosság törvényei, és minden olyan tudományterületre érvényesek, ahol ugyanezek az erők működnek. Ezek a törvények a tökéletlenség törvényei.”

Valóban tudomány-e az orvostudomány? Vannak-e az orvoslásnak olyan általánosan érvényes törvényei, mint más tudományágaknak? Bár a válasz elsőre egyértelműnek tűnik, Siddhartha Mukherjee, a Betegségek betegsége Pulitzer-díjas szerzője, a világ egyik vezető rákkutatója e könyvében eddig ismeretlen szemszögből vizsgálja az orvoslás vezérelveit, és meglepő következtetésekre jut. Lenyűgöző és gondolatébresztő olvasmány ‒ orvosoknak és betegeknek egyaránt.

Fertőző gyógyítók Sherwin B. Nuland

Ez a vékony kis könyv nem Semmelweis Ignác életrajz. Sokkal inkább a kora "tudományos" gondolkodásáról szól, illetve arról, hogy mennyire fontos, a felfedezés mögött álló ember. A tudás mit sem ér, ha rossz a marketingünk és milyen sokra juthatunk ha ugyan nem sokat tudunk, de jó a marketingünk :).

Hivatalos leírás:

Semmelweis Ignác felfedezésével nemcsak megelőzte korát, de még a tudóstársadalmat is magára haragította. Bűne az volt, hogy felismerte: a gyermekágyi láz okai maguk az orvosok, és az anyákat csak úgy lehet megmenteni, ha megakadályozzák, hogy a gyógyítók tovább fertőzzenek.
Semmelweis reformintézkedései ugyan azonnal igazolták feltételezéseit, eredményeit azonban mégsem fogadta osztatlan siker. Tudományos munkája méltó elismerése helyett rendkívül sok méltánytalanságot és megaláztatást kellett elviselnie. Korszakalkotó elmélete mintegy 20 évvel előzte meg korát, munkáját az orvostudomány olyan nagyságai fejezték be, mint Pasteur, Lister és Koch.
A könyv az egyik legnagyobb magyar tudós különös történetén keresztül a tudományfejlődés rejtelmeit és vargabetűit is feltárja előttünk.

Rossz tudomány Ben Goldacre

2014, a Földön több milliárd ember tud olvasni. Százmilliók életét könnyíti, teszi egyszerűbbé, szórakoztatóbbá a tudomány. Ennek ellenére az ostobaság töretlenül bukkan fel minduntalan a médiában és a hétköznapokban. Akinek kétségei voltak korábban, az interneten megjelenő "tudományos" cikkek kommentjeit olvasva láthatja, hogy semmi, de tényleg semmi értelme nincs a tömegek oktatására költeni.
Az emberek fejében egy igen leegyszerűsített modell van a világról. Ha nem akarok finomkodni, annyit mondanék, az emberek többsége ostoba barom. Sokan saját jogon, sokan egyszerűen ebbe nőttek bele, nem is láttak még túl a kerítésen. Jól érzik magukat a legelőn. Mások meg képtelenek felismerni az ismereteik, képességeik hiányát. A korlátoltság megfogalmazása a könyvből: "a társaikhoz képest különösen gyengén teljesítő emberek, nem voltak tudatában saját inkompetenciájuknak, ráadásul arra is kevésbé voltak képesek, hogy felismerjék mások kompetenciáját, mivel ez a képesség is a metakognícióra, azaz a képességről, a "tudásról való tudásra" épül."
Az iskola a hibás? Nem a képleteken, bemagolt évszámokon kellene, hogy legyen a hangsúly, hanem a nyitott, kritikus gondolkodáson. Az elmúlt évezredek megmutatták, hogy a tudományos gondolkodásnál nincs jobb, a világ megismerésére. De tudják-e az iskolából kikerülők, hogy mi a tudományos gondolkodás? Képesek-e elválasztani az ocsút a búzától (ja de mi az az ocsú?)? A varászlat, önbecsapás, babona ma is ugyanolyan kelendő, mint mondjuk 1314-ben. Az orvostudomány és a gyógyszeripar mindenkit érint, aki civilizált országokban él. Hasonlóan a focihoz, az orvosláshoz is mindenki ért, de persze csak kevesek veszik a fáradságot és szereznek belőle diplomát. Ez a könyv a tudományos gondolkodásról szól elsősorban, másodsorban szól csak a gyógyszeripar, az orvostudomány és az alternatív orvoslás árnyoldaláról, annak ellenére, hogy végig az orvostudomány és a gyógyszeriparból hoz példákat. A New Age, csodadiéta, homeopátia hívőknek nem kellemes olvasmány, de nem is hiszem, hogy Őket bármivel is meg lehetne ingatni a hitükben. A szerző az orvostársainak ajánlja a könyvet. Ha csak nekik ajánlaná, a kiadó ki sem adta volna. Persze, hogy mindenkinek ajánlható, akit érdekelnek a gyógyszeripar sötét titkai és a kuruzslók trükkjei, valamint a média undorító hírhajhász tettei.
Na de tényleg ki olvassa el? Azok akik éppen billegnek a határon. Érzik, hogy valami nem stimmel a gyógyszeripar körül, de nem élből utasítják el az eredményeit. Azok, akik sejtik, hogy a média nem igazán objektív bizonyos esetekben (szépen fogalmazva). Akik kíváncsiak kicsit mélyebben arra, hogy mi a különbség a tudomány és a sarlatánság között, orvosi példákon keresztül bemutatva.

Röviden:
Jó könyv. Néha kicsit sokat rugózik egy témán, de ennek ellenére ajánlom. Aki bírja Carl Sagant, ez is olyasmi, csak itt a csillagászat helyett a gyógyászat univerzumában kalandoz a szerző. A célja ugyanaz, próbál rávenni, hogy gondolkozzunk.

Ben Goldacre Battling bad science TED
What doctors dont know about the drugs they prescribe

Hivatalos leírás:

Gyors és könnyű fogyás, 80 százalékkal fényesebb szempillák, tisztítókúra, mindenható bogyók és kotyvalékok. Megannyi, "tudományosan megalapozott" hatásúként hirdetett csodaszer. Ben Goldacre, az ismert brit tudományos szerző, a Guardian publicistája tudományos bestsellerében az egyszemélyes szélhámos vállalkozásoktól a legnagyobb gyógyszercégekig terjedő egészségipar fülledt hátsó udvarába kalauzol bennünket. Oda, ahol ezek a szereket és a hozzájuk tartozó hangos marketing kampányokat kotyvasztják, és ahova a nagyközönség - nem véletlenül - nem láthat be.

Hogyan lesz a soha el nem végzett vagy szándékosan torzított mérésekből tudományos "bizonyíték"? Hogyan kap fel a média minden alapot nélkülöző elgondolásokat és tévhiteket? Miért van az, hogy sokan teljesen gyanútlanul bedőlnek a sarlatánoknak és a kuruzslóknak?

Ben Goldacre az igazi tudományt és a mindannyiunkban lakozó józan észt hívja segítségül, amikor a népszerű alternatív gyógymódokat és a gyógyszeripar óriásainak gyakorlatát vizsgálja. A zseniális humorral megírt Rossz tudomány elolvasása után aligha fogunk bedőlni a 21. század nevetségessé tett sárkányfű-árusainak. Ezek közül sokan nem találták viccesnek a leírtakat, és a könyv megjelenése után rettentő pereket zúdítottak a szerző nyakába. És el is vesztették mindegyiket…

A szerzőről

Ben Goldacre (1974) ismert brit tudományos író, kutató, orvos és pszichiáter. Az Oxfordi Egyetemen tanult orvostudományt, foglalkozott kognitív idegtudományi kutatásokkal, továbbá pszichiátriai képesítést is szerzett. Nagy sikerű, heti tudományos rovatot vezetett a Guardianben Bad Science néven.