Két oka volt, hogy megvettem ezt a könyvet. Az első, hogy a céges Hét szokás tréning újabb állomásához érkezett és elkezdtem azon tűnődni, hogy miért múlik el olyan gyorsan a tréningek hatása, még akkor is ha ott vagy lelkileg és szellemileg is. A második hogy a munkahelyemen a változásról beszélgettünk vezetői körben és felmerült egy rövid kis sztori a témában a Spencer Johnson Hová lett a sajtom? Elég gyorsan elolvastam, de annyira gyengének, idegesítőnek és gyerekesnek találtam a szöveget, hogy elkezdtem keresni az Amazonon, változás témában van-e valami komolyabb, ami jó minősítést kapott. A jelen bejegyzés témája az a könyv, ami megfogott. A magyar kiadótól tartottam egy picit mert többnyire csak ezoterikus kiadványokat láttam tőlük és féltem, hogy a könyv mégsem az, aminek az Amazonon bejegyzést tevők leírták.
A könyv minden tekintetben kellemes csalódás volt. A 300 oldalt három nap alatt befaltam. A sok érdekes sztorival megtűzdelt mű három fő részből áll. Az első fejezet az egyéni szokásokról, a második a szervezeti szokásokról, a harmadik a közösségek szokásairól szól.
Hogyan alakulnak ki a szokásaink és hogyan tudjuk őket megváltoztatni? Ez sokakat foglalkoztat. Egyrészt a rossz szokásokat birtoklókat, mint a dohányosok, az alkoholisták, szerencsejáték függők, kényszerevők és azokat, akik azt szeretnék ha szokásunkká válna a termékeik vásárlása, a szolgáltatásaik igénybevétele.
Tehát két okból is fontos lehet, hogy tudjuk miként alakulnak ki a szokásaink és azokat hogyan tudjuk megváltoztatni. Ha értjük az állandóan ránk zúduló rászoktató ingerek (vásárolj, vásárolj, vásárolj) miként tesznek minket függővé, el tudjuk őket kerülni. Ha tudjuk, hogyan lehet a már berögzült szokásainkat megváltoztatni, sikerülhet a rossz szokásaink csökkentése, káros hatásuk mérséklése, vagy lecserélésük akár egy jobbra.
Tulajdonképpen már szokásokkal születünk. Lélegzünk, ver a szívük, működik a kiválasztásunk, nyelünk, hányunk, csukjuk és nyitjuk a szemünket. Készen állunk a szokások elsajátításának következő szintjére. Ezeket még mindig nem a tudatos énünk kontrollálja, hanem egy egyszerű mechanizmus, amit szokáshuroknak nevezünk.Ami nem más mint egy jel hatására kiváltott cselekvés, ami ha jutalmazva van szokássá válik. Az egyszerűbb állatoknál itt meg is áll a fejlődés. Hiszen nincs meg az a viszonylag újabb agyterület a neocortex, ami aztán az embernél az éntudatot, majd az ösztönökön felül álló tudatosságot biztosítja. A hüllőagyunk olyan mint a viasz, ha valami sokszor ismétlődik, az a viaszban nyomot hagy. Szinte kitörölhetetlen nyomot. Ez biztosítja, hogy különösebb erőfeszítés nélkül használjunk dolgokat. Még vezetni is tud a krokodil a fejünkben. Hányszor fordult már elő velünk, hogy elterelte valami a figyelmünket és nem a gyereket vittük az iskolába, hanem a munkahelyünk felé vettük az irányt. Ez bizony a jó öreg rutin :). Bár itt is van jel, reggel 7, irány a munka és jutalom, időben beértem, a főnök nem ordít velem, ezek tudatos cselekvések által kiváltott rutinok.
Más rutinjaink egy picit összetettebbek, nem csak a puszta ismétlés miatt alakulnak ki, szükség van arra, hogy a rutint valami működtesse, ez pedig nem más mint a sóvárgás, sóvárgás a jutalom iránt. Ami lehet étel, ital, egy kedves szó, az anyai ölelés, az elismerés és még sok más. Ezek sokszor nem is jelennek meg a tudatunkban, mélyebb ösztönök hajtják őket.
Miért kell ez egy tudatos lénynek? Azért mert ha mindent tudatosan kellene csinálnunk egyszerűen elfáradna az agyunk. Az állandó tudatos döntések emellett rengeteg energiát igényelnének (igazi energiát, cukrot, nem erőfeszítést). Egyszerűen nem érné meg tudatosnak lenni, mert állandóan csak ennénk és aludnánk, hogy kiszolgáljuk az agyunkat, amikor éppen ébren van és eldönti, hogy zoknit húzzunk-e a lábunkra először, vagy a cipőt?
Miként lehet egy szokást megváltoztatni? Például a dohányzásnál a jel a nikotin éhség, vagy a kávé, vagy a társaság? Ha azonosítottuk a jelet, akkor már kezdhetünk a rutinnal valamit. Ha a nikotinéhség, akkor a cigit tapaszra lehet cserélni és jutalom ugyanaz , de kevésbé káros mint a füst. Ha a társaság miatt gyújtasz rá és a jutalom a barátaid jelenléte, találkozz velük munka után és ne a munkahelyi dohányzóban.
Ami biztos, hogy a jel kiváltja a sóvárgást, ami előhívja a rutint aminek a végén ott a jutalom, ami megint sikeresen megerősíti a szokást. Van egy nagyon fontos összetevő még a szokások lecseréléséhez és pedig a hit! Ha nem hisszük, hogy a szokásunk megváltoztatható, NEM fogunk tartós eredményt elérni.
A szervezeti szokások az egyéni szokások összességei. Vannak ennek tudatosan kialakított részei és vannak, amit egyszerűen a dolgozok szokásaiból alakulnak ki és vannak, amik ugyan a vezetés által igényelt szokások de az egyének szokásaival interakcióba lépve eltorzulnak például a félelem és a rivalizálás által.
A szervezeti szokások fenntartják a status quot az azonos erőforrásokért marakodó osztályok között.
Minden szervezetekben azonosíthatók kulcsszokások, ezek megváltoztatása radikálisan megváltoztathatja az egész szervezet szokásait (trim lapát a 7 szokásban). Ezeket nem könnyű megtalálni. Az önuralom növelése például lehet ilyen.
Hogyan lehet rávenni valakit az önuralomra? A személyi érintettség, a döntési jog, az örömmel végrehajtott feladat, a mások segítése sokat segít. A kiszolgáltatottság, a puszta utasítás végrehajtás viszont romboló hatású.A példák szerint ha a dolgozók érzik a saját közreműködésüket és nem parancsvégrehajtók, valamint vannak döntési jogaik, drámaian növekszik a munkájukba fektetett energia és odafigyelés.
A kulcsszokásokat small winnek is nevezik. Apró kis győzelmek, amik segítik más szokások meghonosodását és a vállalati kutúra átalakítását.Fontos, hogy az új szokások új értékeket hozzanak be a szervezet működésébe különben nem sokat értünk el velük.
Mi kell a sikerhez? A West Point katonai akadémián a kadétok összes tulajdonságai közül az állhatatosságuk volt az, ami leginkább előre jelezte, hogy kik fogják a kemény kiképzést is magába foglaló iskolát elvégezni. Ott a kultúra alakítja ki a kulcsszokásaival az újoncokban az állhatatosságot, amit úgy definiáltak, mint a hajlandóságot a kitartó munkára, a kihívások keresésére, az érdeklődés és erőfeszítés fenntartását minden kudarc és látszólagos eredménytelenség ellenére.Az állhatatos egyének jutnak el a csúcsra a támogató közösség által.
Ezt akár meg is fogalmazhatjuk célként a saját munkahelyünkön is.
A válsághelyzetek különösen értékesek, hiszen a válság miatt a vállalati kultúra képlékennyé válik a status quok megváltoznak, teret adva a változásnak. Egyszerűen a válságra lehet fogni a régóta halogatott változásokat.
A könyvben még szó van a gonosz kereskedőkről, akik már akkor tudják, hogy vásárlóik közül kik vannak áldott állapotban, amikor még a szüleiknek sem mondták el. A ragadós slágerekről és a londoni metrótűzről. Valamint még sok minden másról.
A harmadik szokás a közösségi szokásoké.
Hasznos lehet ha egyházat alapítanánk, esetleg kaszinót nyitnánk vagy polgárjogi mozgalmat indítanánk. Akit ezek mélyebben érdekelnek olvassák el a könyvet.
Magyar nyelvű videó:
http://www.youtube.com/watch?v=jC_oGcFlHMI&feature=player_embedded
Könyv sokkal jobb mint ami a videóból lejön!
Hivatalos leírás:
-Hogyan tudta egyetlen ember rászoktatni a világot a fogmosásra?
-Mi köze a kebabnak egy lázongó tömeg lecsillapításához?
-Hogyan volt képes az úszóbajnok Michael Phelps megdönteni a világrekordot úgy, hogy közben tele volt a szemüvege vízzel?
-Hogyan képesek a reklámszakemberek azonosítani és ajánlatokkal megkeresni a várandós nőket, akár még azelőtt, hogy a családjuk tudna a megszületendő gyermekről?
A válasz a szokásokban rejlik.
Nap mint nap meghozott döntéseink többségünkben megfontolt választásnak tűnnek, pedig egyáltalán nem azok - csupán szokások. És bár az egyes szokások önmagukban viszonylag jelentéktelenek, idővel óriási hatást gyakorolnak az egészségünkre, a termelékenységünkre, a pénzügyi biztonságunkra és a boldogságunkra.
Évszázadok óta próbálják megfejteni, miért alakulnak ki a szokásaink, de a neurológusok, pszichológusok, szociológusok és piackutatók csak az elmúlt két évtizedben kezdték megérteni a szokások működését - és ami ennél is fontosabb, azt, hogy miként változnak a szokásaink.
"A szokás hatalma" című könyvében Charles Duhigg, a The New York Times díjnyertes újságírója, izgalmas tudományos felfedezésekről mesél nekünk, amelyek magyarázatot adnak arra, miért léteznek a szokásaink, és megmutatja, hogyan változtathatunk rajtuk, hogy átalakítsuk üzleti vállalkozásainkat, közösségeinket - és az egész életünket.
Megrendelés az Alexandrától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése