Villanások Barabási Albert-László

Már egy ideje ott figyelt a polcon, de mivel egy féltucat előadását láttam a neten a témában, nem akaródzott elolvasni. Az előző héten Mark Buchanan könyvét olvastam, amiben többször is szó esett Barabásiról, így nem vártam tovább, félredobtam azt a 6-7 könyvet, amit olvasok és csak erre koncentráltam. Három nap végeztem is vele. Olvastatja magát a könyv, bár az első  100 oldal után nem tudtam, hogy hová akar kilyukadni a szerző. Aztán már nem is érdekelt, vitte magát előre a történet. Érdekes volt a Dózsa György szál, ami egy történelmi regény is lehetne, de ehhez sajnos több írói tehetség kellene. Barabási nagy dumás, de nem író :). De ezt bocsássuk meg neki, hiszen nem történelmi regényt írt. De akkor mit? Népszerű tudományos könyvet a kutatásairól? Hát nem igazán. Olyan ez a könyv, mintha Barabásit a török szultán rabul ejtette volna és neki minden este el kell mondania egy mesét. Ez egy mesekönyv. Sok színes kis sztori, ami nehezen áll össze valami egésszé. Pár életrajzi elem arra enged következtetni, hogy a Dózsa szál, a családi kapocslat miatt került be. Barabási mintha ezzel akarná legitimálni a különlegességét?

Arra gondolunk az elején, hogy majd lesz valami hatalmas tanulság de nincs. A konklúzió talán annyi, hogy a tudós is ember, tévedhet. Ahogy a könyv szereplői tévednek is rendre. Barabási sem az a beképzelt figura aki azt hinné magáról, hogy mindent tud. A sok tévedés után néha vannak villanások, amikor valami szokatlan történik. Heuréka! Valami, ami a hatvány függvény bal oldalán van. Ritka esemény, de nagy hatású! A másik, ahogy  Buchanan is érezteti a könyvében, nem kis veszélye van az egyénre nézve annak, hogy az állam, vagy a Cég (Google) amit megtud az egyénekről, vagy egyének csoportjáról, az előbb utóbb rosszra fogja használni. És ez ellen szinte semmit nem tehetünk, sőt, önként hajtjuk a bakó bárdja alá a fejünket. Aki meg nem hajtja le, azt a csoport nyomás fogja térdre kényszeríteni.

Nézzük a könyv választ ad-e a könyvborítón feltett kérdésekre?

Vajon elkerülhető lett volna a Dózsa-féle parasztfelkelés?
Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. Barabási sem tud válaszolni. De akkor minek teszi fel ezt a kérdést a könyv?

Van-e összefüggés a madarak röpte és az emberek mozgása között?
A Lévy eloszlás, amit állítólag az állatok a táplékszerzéskor használnak, azaz többnyire egy kis körben gyűjtögetnek, aztán ritkán jelentős távolságot tesznek meg és újból nekiállnak gyűjtögetni, az emberek esetében nem mutatható ki. Legalább is a letelepült emberek nagyon nem követik ezt a mintát. Viszont ezzel szemben sokkal inkább megjósolható a mozgásuk, mivel a lakás, munkahely, bevásárlóközpont háromszögben töltik életük jelentős részét.

 
Mennyire kiszámítható az emberi viselkedés?
Mikor mennyire :). De többnyire nagyon. Igazából a titkosszolgálatoknak jó hír ez, mert elég a kiugrásokra figyelni, amikor az unalmas hétköznapi taposómalomból az alvó ügynök hirtelen kilép. Jó hír ez a rossz bácsiknak is, mert tudják, hogy szépen lassan kell, lépésről lépésre haladva megszervezni a cselekedeteiket.

Megjósolható-e tudományos módszerekkel a jövő?
Barabási szerint, nem bizonyítható, hogy nem, de az sem hogy igen. Túl sok a változó.


Hivatalos leírás:

Vajon elkerülhető lett volna a Dózsa-féle parasztfelkelés?
Van-e összefüggés a madarak röpte és az emberek mozgása között?
Mennyire kiszámítható az emberi viselkedés?
Megjósolható-e tudományos módszerekkel a jövő?

Ezekre a kérdésekre is keresi a választ új könyvében Barabási Albert-László, a hálózatok tudományának világhírű kutatója. Napjaink digitális eszközei a világot hatalmas kutatólaboratóriummá változtatták. A használatuk során hagyott elektronikus nyomok – a hangüzenetektől a netes rákeresésekig – olyan gazdag adatbázis összeállítását tették lehetővé, amilyet korábban elképzelni se tudtunk volna. Követhetővé vált a mozgásunk, a döntéseink, az egész életünk. Ezeknek a nyomoknak az elemzése fontos felfedezéshez vezetett: a véletlen korántsem uralja oly mértékben az életünket, mint ahogy eddig gondoltuk. A könyv ennek a meglepő kutatásnak az eredményeivel ismerteti meg az olvasót. Miközben elméletét magyar és egyetemes történelmi példákkal is alátámasztja, a szerző megmutatja, hol ér véget az emberi viselkedésben a spontaneitás, és hol kezdődik a kiszámíthatóság.

Barabási Albert-László az erdélyi Karcfalván született 1967-ben. A világhírű tudós jelenleg Bostonban, a Northeastern Egyetemen és a Harvardon dolgozik. A komplex hálózatok elméletének területén elért eredményei hozták meg számára a tudományos elismertséget. Írásait olyan jelentős lapok közölték, mint a The New York Times, a Nature, a Science, a Scientific American és a Die Zeit.