Időhajók Stephen Baxter

Hivatalos leírás:

A 19. század utolsó éveiben H. G. Wells, az angolszász SF atyja megírta egyik legfontosabb művét Az időgépet, a meg nem nevezett Időjáró fantasztikus történetét, utazásokról a távoli jövőbe és vissza, a viktoriánus Angliába. De talán mégsem ő találta ki az egészet, lehetett valami valóságalapja a mesének, esetleg egy élménybeszámoló…
Az Időjáró frissen előkerült, újabb kézirata csodálatos kalandokra invitálja olvasóit, többmillió éves utazásra, melynek során bepillanthatunk a morlockok és eloik által lakott Naprendszer távoli utópiájába, egy évtizedes világháború sújtotta Londonba, a paleocén őslényparadicsomába, és végül a messzi jövőbe, ahol az emberiség romjain született mechanikus életforma immár arra készül, hogy egy grandiózus terv végrehajtásával közvetlenül a kezdeténél terelje új irányba a történelmet.
És mindez amiatt, mert a 19. század utolsó éveiben egy angol író regényes formában nyilvánosságra hozta egy csupán Időjáróként megnevezett személy emlékiratait.

Stephen Baxter számos díjjal kitüntetett és még többre jelölt monumentális regénye a klasszikus wellsi történet újraértelmezése a tudomány és az irodalom legmodernebb eszközeivel.

„Egy hatalmas új tehetség!”
Arthur C. Clarke

„Asimov, Clarke és Heinlein nyomdokain járva végre valaki ismét olyan SF-et ír, amiben a tudomány is a helyén van. Élmény olvasni!”
New Scientist

Láss csodát - A valóság más szemmel Beau Lotto

Hivatalos leírás:

Nem ismerhetjük közvetlenül a valóságot. Minden, amit realitásnak gondolunk, különféle szűrőkön keresztül jut el hozzánk. Érzékelésünk ugyanúgy függ az érdeklődési körünktől, az előfeltevéseinktől vagy a természetünktől, mint a múltbeli tapasztalatainktól, a környezetünktől vagy éppen a kulturális gyökereinktől.
Beau Lotto, a neves agykutató, az idegtudományok professzora vizuális gyakorlatokon, érdekes esettanulmányokon keresztül mutatja meg, hogyan űz tréfát velünk napi szinten az agyunk, elzárva ezáltal minket egy rejtett és izgalmas világtól. Ha megértjük, miként is működik biológiai és pszichológiai értelemben a percepció, és hogy a valóság érzékelése személyenként változó, a javunkra fordíthatjuk ezt az egyediséget. Hiszen minden felfedezéshez, új vállalkozáshoz, korszakos művészeti alkotás megszületéséhez az kell, hogy új szemmel, a megszokottól eltérően lássuk a világot, amely körülvesz bennünket.

A konyhafőnök vallomásai Anthony Bourdain

Hivatalos leírás:

„Az a fajta könyv, amit az ember egy ültében elolvas, aztán rohan, hogy teljes fejezeteket idézve az őrületbe kergesse a munkatársait.” – USA Today.
Miért ne együnk halat hétfőn? Mi a baj a hollandi mártással? Mitől mennek tönkre a műkedvelő tulajok? Hogyan főzzünk úgy, mint a nagyok? Mitől profi egy séf? Anthony Bourdain világszerte bestsellerré vált könyve egyszerre vendéglátó-ipari oknyomozás, önéletrajz, krimi és receptkönyv, amelyben – sok egyéb mellett – a fenti kérdésekre is választ kapunk. Hogy mi is ez a könyv? Háromszázhetven oldalnyi professzionális szakácsművészet, káromkodás, tesztoszteron és narkó. Kalandfilm konyháról konyhára. Túlélőkalauz étterembe járóknak. Tisztelgés a vendéglátás zsoldosai előtt, akiknek mindig csak egy dobása van: a következő.

1453 - Konstantinápoly utolsó nagy ostroma Roger Crowley

Hivatalos leírás:

1453 tavaszán az oszmán törökök Konstantinápoly ellen vonultak valóra váltani a régi iszlám álmot: a keresztény Bizánc ezeréves fővárosának elfoglalását. A bekövetkező ostromban a védők kicsiny csapata szembeszállt a tízszeres túlerőben lévő roppant oszmán hadsereggel egy földön, vízen és föld alatt vívott hősies küzdelemben.

Roger Crowley (1951) angol nyelvet és irodalmat tanult a Cambridge-i Egyetemen, majd Isztambulba költözött. Ma az angliai Gloucestershire-ben él, és ismeretterjesztő történeti műveket ír. Fő témája a mediterrán térség története, Velencéről is jelent meg könyve. A hajóscsaládból származó brit író rengeteget utazik: az elmúlt években körbejárta a Fekete-tenger partvidékét, jelenleg Szicília körbehajózására készül.

„A huszonegy éves Mehmed szultán könyörtelen, ám újító, lobbanékony, ám sokoldalú és mindenekelőtt fáradhatatlan uralkodóként lép elénk e magával ragadó, üde és eleven könyv lapjairól – méltó utódja Nagy Sándornak és a római császároknak, akiket legalább annyira csodált, mint bármelyik muszlim hőst.”

–Malise Ruthven, Sunday Times