Jegyzetek egy nagy országról Bill Bryson

 

Bryson nagy kedvencem. Ezt a könyvet antikvárban vettem meg, csak, hogy meglegyen az összes könyve. 1998-as eredeti megjelenésű könyv az USÁ-ról, angol szemmel. Egyfajta időutazás, furcsa olvasni a számítógépes, technológia sztorikat. Az egyik sztori a nyakló nélkül zabált gyógyszerekről szól, ami mára már egészségügyi vészhelyzetté vált (opiátok miatti függőség). Egy másik az ügyvédekről, akik abból élnek, hogy mindenért és mindenkit perelnek. A helyzet ma sem változott. A reklámok, amik megszakítják a műsorokat már nálunk sem újdonság. Amerika közelmúltja, a mi jelenünk, vagy jövőnk?

Összefoglaló leírás:

Bill Bryson sajátságos szemüvegén keresztül már vethettünk egy pillantást Angliára (Jegyzetek egy kis szigetről), most Amerikát vizsgálhatjuk meg vele. Húszévnyi angol élet után költözött haza feleségével és négy gyerekével Amerikába - pontosabban Új-Angliába, ahol az ember nem zárja be a házát, ha elutazik, sem az autóját, ha vásárol. Ez nem a való világ - értesül Bryson egy New Yorkból odaszármazott szomszédasszonytól -, ez New Hampshire.- Persze itt sem fenékig tejfel minden, mert ha az ember hatra kap időpontot a fogorvostól, az hajnali hat órát jelent. Ráadásul a klímát úgy lehet jellemezni, hogy vagy tél volt, vagy tél lesz, vagy tél van. De a helyi postahivatal évente egy nap fánkkal és kávéval várja az ügyfeleket, akiknek a leveleit és csekkjeit nem képes kézbesíteni. Amerika persze nem csak New Hampshire-ből áll. A végtelen országutakon autózva találkozhatunk motelekkel, amelyekhez képest Batesék motelje Hitchcock vérfagyasztó Psycho-jában kellemes, jól felszerelt szállás. Végigböngészhetjük a szupermarketek gabonapehely-kínálatát - van vagy ötszázféle, egytől egyig agyoncukrozott vacak. Megtudhatjuk, miért íztelen az amerikai csokoládé. Megismerhetjük az amerikai hivatalok eszement bürokráciáját, harcolhatunk Brysonék oldalán az adóhatósággal, megpróbálhatunk velük együtt összerakni és beüzemelni - szigorúan engedelmeskedve az utasításoknak - egy számítógépet. Megcsodálhatjuk az őszi erdő ezer színben izzó lombkoronáját. Bill Bryson mindenre képes rácsodálkozni. Jól fogjuk érezni magunkat a társaságában most is.

Láncreakció - Az atombomba története Hubert Mania

Na valami ilyen könyv kellene, amivel a gyerekekkel megszerettethetnénk a tudományt. Izgalmas mint egy krimi és még igaz is, pár hibát leszámítva.

Hivatalos leírás:

1896-ban Henri Becquerel különös sugárzást fedezett fel az urániumban, amit Marie Curie radioaktivitásnak nevezett el. A következő évtizedekben olyan német fizikusok, mint Max Planck, Albert Einstein és Werner Heisenberg döntően hozzájárultak az atommagon belüli folyamatok megértéséhez. Göttingenben, a magfizikusok Mekkájában egy amerikai diák, J. Robert Oppenheimer is tőlük tanult. 1939 elején a kutatókat fellelkesítette Otto Hahn közlése: az atommag hasítható.
Megtették hát az első lépést az atomenergia felszabadításához vezető úton. Fél évvel később azonban kitört a második világháború, és az addig egymással baráti viszonyt fenntartó és heves vitákat folytató fizikusok hirtelen két egymással ellenséges hatalmi tömb titoktartásra kötelezett alattvalóivá lettek.
Hubert Mania ebben az izgalmas könyvben elbeszéli az első atombomba történetét, az ötletek, felfedezések és elképzelések láncreakcióját. Mesél a tudósok intrikáiról, a tudományos és emberi irigységről, de a nagy kalandban résztvevők zsenialitásáról is.