Értelmes szenvedés: A bolfogság Szendi Gábor

Élvezetes olvasmány. Semmivel sem marad el az amerikai írók hasonló könyveitől, amiből párat volt szerencsém elolvasni. Szendi jól ír. Könnyű olvasni, nem unod meg az első 10 oldal után. Azoknak is ajánlom, akik boldognak érzi magukat és azoknak is akik boldogtalanok. Sajnos nekik biztosan nagyobb erőfeszítésbe kerül elolvasni és észrevenni benne azokat a dolgokat, amit másként kellene gondolniuk, vagy csinálniuk. Ez a boldogságról írt könyvek és minden önsegítő könyv paradoxona. Jól kellene lenniük hozzá, hogy nekiálljanak, befogadják és elfogadják és megvalósítsák az abban leírtakat. Ezért születnek az újabb és újabb könyvek, mert van rá igény, mivel könyvből senki nem tudja megváltani / megújítani / átalakítani / jobbá tenni a saját életét.


Hivatalos leírás:

Képzeljük el, hogy jóllakottan, napbarnítottan és egészségesen üldögélünk az úszómedencénk partján, a vízben boldog gyermekeink lubickolnak, mellettünk fekszik csodaszép feleségünk/jóképű férjünk, a garázsban állnak a drága autók, a kertész a háttérben éppen gereblyézi a füvet... Vajon ha e pillanatban megkérdezné tőlünk valaki, boldogok vagyunk-e, mit felelnénk rá? SZENDI GÁBOR szerint a válasz nem egyértelmű. A valódi boldogság ugyanis szinte mindig küzdelemmel, verejtékkel, nyugtalansággal jár: az érzést a remény és a kétség közti hányódás, a kudarcok és a sikerek, a meg nem értettség és az elismertség, a kitaszítottság és az elfogadottság váltakozása jellemzi. Szendi új kötetéből kiderül, hogy milyen technikákkal, módszerekkel lehet előidézni és fenntartani ezt a boldog állapotot, fokozni a boldogságszintet, vagyis elsajátítani azt a szemléletmódot, amely révén boldogabbak lehetünk. A szerző tehát állítja: a boldogság tanulható!

Isten az agyban Szendi Gábor

Érdekes könyv. Gimis koromban sokat gondolkodtam azon, hogy vajon az agyunk egy antenna-e, ami belemerül az éterbe, amin mindenki osztozik. Így már érthetők a halálközeli élmények hasonlósága, a telepátia, az Isten élmények, a szellemek. Akkoriban sok sci-fit, meg Nemerét, Danikent olvastam :).
Ha ezt nem is bizonyítják a kutatások, de azt igen, hogy az agyunkban van valami, (fizikai szinten), ami szinte kikényszeríti a hitet. Aztán, hogy ez a hit pontosan milyen formát ölt, attól függ az egyén milyen kultúrában szocializálódik. Ha vallásos közösségben, akkor átveszi annak a vallásnak hitelemeit, szokásait. Ha állandóan idegenekről szóló sorozatokat néz a tévében, akkor UFO hívő lesz. Az egészen ijesztő, hogy erős mágnessel kiválthatóak olyan élmények, amikről korábban egyértelműen azt gondolták, hogy természetfelettiek. És ez nem Szendi kitalációja!
Itt egy TED videó az ún. optimista elfogultságról, ami kikapcsolható mágneses térrel.
http://www.ted.com/talks/tali_sharot_the_optimism_bias
És egy másik példa, ebben az esetben a morális ítélőképesség megváltoztathatóságáról van szó.
http://www.ted.com/talks/rebecca_saxe_how_brains_make_moral_judgments
A leginkább ijesztő az, hogy szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy az állam titkos laborjaiban ne folynának kísérletek ebben a témában. Amennyiben nincsenek nyilvános kísérletek a témában, nem is tudhatunk róla, hogy mikor, milyen eszközzel kísérleteznek rajtunk, hiszen azt sem tudhatjuk mi mindent lehet kívülről befolyásolni az agyunkban. A boltban vajon mindig azt vesszük meg, amit szeretnénk? A választáskor a szavazó fülkében, arra szavazunk, akire szerettünk volna? Azért ha a fémnyakláncunk elkezd mozogni, vagy forog a gyűrű az ujjunkon, és ehhez még hideg érzés is társul, valamint megjelenik Jézus a müzlis dobozon, kezdjünk gyanakodni, valaki szórakozni kezdett a halántéklebenyünkkel!


Szendi angol nyelvű irodalmat olvas, a pápák, szentek neveinél nem a magyar írásmódot használja. Siennai Szent Katalin, magyarul Sziénai, Urbán pápa, magyarul Orbán pápa.


Hivatalos leírás:

A női nem evolúciós megközelítése (A nő felemelkedése és tündöklése) után az isten-élmények állnak a tudományos gondolkodás közép pontjában. "Nem a nyelv és az eszköz, hanem a hit különbözteti meg az embert az állattól. A könyv a hitmodult elemzi az epilepsziától a parajelenségeken át a stigmákig." Mint előszavában utal rá, a hitszükséglet alapvető emberi hajtóerő, de egyben a manipulálhatóság forrása is. A könyv első részében a vallásos élmény és a halántéklebeny különös kapcsolatát mutatja be. Hogyan tért meg Saul a damaszkuszi úton, s lett belőle Pál? Miféle isteni hangok indították el Jean D'Arcot Franciaország felszabadítására? Miért oly gyakori a szentek, vallásalapítók, hirtelen megtértek közt a halántéklebeny epilepszia? Az ember hitkereső lény, agyában előrehuzalozottan ott található a "hitmodul". A szerzőt nem foglalkoztatja, vajon a hitmodult Isten vagy az evolúció "építette-e be" az emberi agyba - szerinte ez eldönthetetlen világnézeti kérdés -, hanem a modern agykutatás új irányzatának, a neuroteológiának az eredményeire koncentrál. Mi történik az agyban az Istenélmény alatt és a meditatív állapotokban? Van-e ateista hitélmény? Mi a jelenlétérzés? Milyen a mesterségesen generált istenélmény? Hogyan befolyásolja a Föld mágneses tere hitünket és mindennapjainkat? Mi a közös a kábítószerélményben és az istenélményben? Milyen volt az ókori emberek istenhite? A hit és a jobbfélteke szoros kapcsolatából kiindulva Szendi napjaink számos izgalmas kérdését elemzi, úgymint a halálközeli élményeket, az UFO elraboltatási élményeket, a kísértetjárta kastélyok titkait, és más paranormális jelenségeket. A könyvet a stigmatizáció jelenségének elemzése zárja. Kiknél és hogyan jelennek meg Krisztus sebei? Szendi ismerteti a híres stigmatizáltak, mint Assisi Szent Ferenc, Sienai Szent Katalin, Gemma Galgani és Pio atya történetét, majd felvázolja a stigmák keletkezésének lehetséges tudományos magyarázatát. Csodák mindig voltak, és csodák mindig lesznek. A csodák olykor az emberben magában rejlenek. Az ember hittörténetének tanulmányozása, vagy a könyvben ismertetett tudományos kutatási eredmények egyaránt azt bizonyítják, hogy a hit előrehuzalozottan ott van agyunkban, s az emberi lélek úgy tűnik, akkor tud hatékonyan működni, ha a hit mozgatja. A hit mindent átható jellege meghatározza egy ember gondolkodását, viselkedését, érzéseit. Hit nélkül nincsenek célok, nincs erkölcs, hit nélkül az ember csak vegetál. A hit mindenki beépített gyári tartozéka, mondhatni alapfelszereltség. A kérdés, olyan volt-e valakinek az élete, neveltetése, hogy sikerült-e beindítani a hitprogramot. Szendi Gábor a nagy sikerű. A nő felemelkedése és tündöklése után ezúttal a lélek, a hit a vallás titkairól!
Csodák mindig voltak és mindig lesznek. Ám ezek a csodák olykor magában az emberben rejlenek.

Az önértékelés csapdájában Szendi Gábor

Szendi Gábor jól ír. A könyv végéig fenn tudta tartani az érdeklődésemet. Mivel Szendi leginkább az evolúciós pszichológiát tartja a legjobb magyarázatnak az elme működésének leírására, kreacionostáknak semmiképpen nem ajánlom az olvasását, mert gutaütést kapnának.
A neten több jó összefoglaló van a könyvről, ezért én most nem írnám le a könyv fő üzenetét, hanem csak szemezgetnék picit a tartalomból. folyt. köv.


Hivatalos leírás:

Ideje szembenéznünk azzal, hogy az uralkodó emberfelfogásunk nem ad választ a mai kor emberét gyötrő testi és lelki nyavalyákra. Nem csak Darwin pintyeit kell evolúciós szemüvegen át néznünk, hanem korunk emberét is, aki egyre súlyosabb össze nem illésben él fizikai és társadalmi környezetével. Az össze nem illés röviden annyit tesz, hogy pszichés funkcióink évmilliókon át a törzsi léthez alkalmazkodva fejlődtek ki, s mára híre-hamva ennek a világnak.
A sikertelenség, a magány, a boldogtalanság és a negatív önértékelés mind abból fakad, hogy rosszul gondolkodunk önmagunkról és a világról. Az önértékelés csapdája maga az önértékelés kényszere. A megoldhatatlan problémák szinte már hiányoznának, ha egyszer jönne valaki és megoldaná őket. Igazából senkinek nem érdeke a megoldás. Ha lenne egy fogyókúrás könyv, ami után senki nem hízna vissza, többé nem lehetne fogyókúrás élelmiszereket és fogyókúrás könyveket árusítani. És nem lehetne fogyózni. A világ karcsúbb, de kicsit szürkébb lenne. Talán ugyanez áll az önértékelés problémájára.