A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gazdaságpszichológia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gazdaságpszichológia. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. december 10., szerda

Agyament gondolkodás Stephen J. Dubner, Stevend Levitt


Jaj de jó könyv! Persze nem egy újdonság bomba, de élvezetes, könnyen olvasható könyv tanulságokkal. A sztorik egy része ismerős lehet Gladwelltől, más esetleg Tim Harfordtól (aki nagyjából jelen könyv szerzőinek a farvizén evezget), ennek ellenére ajánlom, a két szerző könyvei után is,

Hivatalos leírás:

Agyament gondolkodás Miért húzta le az ausztrál orvos a veszélyes baktériumokkal teli lombikot? Hány életet mentene meg egy vezető nélküli autó? Miért olyan nehéz kimondani, hogy nem tudom? Miért hívják fel a figyelmet a nigériai emailes csalók, hogy Nigériából írnak? Steven D. Levitt és Stephen J. Dubner a Lökonómia (Freakonomics) című könyvük után ismét a dolgok mélyére néznek. Azokba a gondolkodási mechanizmusokba vezetnek be, amelyek révén egy kissé termékenyebben, kreatívabban és racionálisabban gondolkodhatunk vagyis elsajátíthatjuk az agyament gondolkodást. A közgazdász-újságíró páros egy merőben új probléma-megoldási módszert körvonalaz, legyen szó üzletről, jótékonykodásról, sportról, politikáról vagy átfogó, globális reformokról. A lebilincselő történetmesélés és a rendhagyó elemzés rájuk jellemző egyvelegével mindent megvizsgálnak, mindezt annak érdekében, hogy a világ és saját magunk problémáira jobb kérdésekkel és még jobb ötletekkel rukkolhassunk elő.

2014. november 24., hétfő

A szűkösség pszichológiája Sendhil Mullainathan, Eldar Safhir



Nagyszerű könyv! Több alkalommal okozott hűha élményt, megvilágosodási pillanatokat. Közelebb visz a szegények, időzavaros emberek és cégek megértéséhez.

Hivatalos leírás:

Miért van az, hogy a sikeres emberek az utolsó pillanatig halogatják a teendőiket? A szegények mindig szegények maradnak? Mi az oka, hogy bizonyos szervezetekben állandó tűzoltómunka folyik? Miért olyan nehéz a magányosoknak új kapcsolatot létesíteni? Első pillantásra nem sok összefüggés fedezhető fel e kérdések között. Ám Sendhil Mullainathan és Eldar Shafir bebizonyítja, hogy mindegyik probléma abból a gondolkodásmódból fakad, amelyet a szűkösség kényszerít ránk. A szűkösség mindenkiben, akinek a szükségesnél kevesebből kell gazdálkodnia, hasonló mentális állapotot idéz elő. A viselkedéstudomány és a közgazdaságtan legújabb kutatási eredményeit felhasználva a kötet szerzői feltárják, miképpen szűkítheti be látókörünket és torzíthatja döntéseinket az az állapot, amikor a kelleténél kevesebbel rendelkezünk pénzből, élelmiszerből vagy időből. Ha rászánjuk magunkat, és a szűkösség által meghatározott stratégiák jegyében kezdünk gondolkodni, elégedettebben és sikeresebben szállhatunk szembe a modern élet kihívásaival.

2014. július 19., szombat

A választás paradoxona Miért a kevesebb a több? Barry Schwartz


Élmény beszámoló később.


Hivatalos leírás:

Miért fordítunk egyre több időt vásárlásra?

Miért okoz gondot a sok választási lehetőség?

Ha farmert szeretnénk vásárolni, ma már különböző színű és szabású nadrágok közül választhatunk. Ha samponra van szükségünk, körülbelül több mint száz fajta közül választhatunk. A választás mindig pszichés teher és felelősség is. A számtalan választási lehetőség közepette sokszor túl sokat foglalkozunk azzal, hogy „mi lett volna ha˝, ezáltal az esetleges kimaradt lehetőségekre gondolva csökken a megelégedettségünk.

A szerző arra ösztönöz, hogy ne csak passzív kiválasztók legyünk, hanem hozzunk létre új lehetőségeket.

A könyv jó néhány technikát is bemutat választásaink kordában tartására, a boldogságunk növelésére.

Közgazdászok szerint ha több választási lehetőséget kínálnak fel a vevőknek, az nagyobb és élénkebb versenyhez fog vezetni, mely által termelékenyebbek és hatékonyabbak leszünk. Barry Schwartz briliánsan mutatja be könyvében, hogy ez nem teljesen igaz, hiszen csak egy bizonyos pontig növekszik a hatékonyság és a fogyasztói jólét. Praktikus tanácsokkal lát el bennünket a választásaink kordában tartására, hogy azok több megelégedéssel szolgáljanak. Számos kutatással támasztja alá az emberi döntéshozatal folyamatát, mint például azt, hogyan választunk iskolát, párt vagy orvost. Végezetül emlékeztet minket arra, hogy mi hoz igazi boldogságot az emberi életbe.

„Ez a könyv kétfajta módon értékes. Egyrészt meggyőzően mutat rá arra, hogy legtöbbször a kevesebb választási lehetőség jobb, és hogy a legtöbben megpróbálják a legjobb döntést meghozni. Másrészt szellemes bevezetést nyújt a döntéshozatalról és az elégedettségről szóló aktuális pszichológiai kutatásokhoz.”
Daniel Kahneman, Nobel-díjas közgazdász

A Forbes.com és a Business Week magazin ezt a könyvet a 2004-es év tíz legjobb üzleti könyv egyikének nevezte.

2014. április 15., kedd

Az élet rejtett logikája Tim Harford


Picit nehezen indul a könyv. Nem tudtam eldönteni, hogy a fordító vagy a szerző a hibás a néha megbicsakló mondatok miatt. Aztán szépen lassan magához tér a szerző és szépen rajzol egy ívet, majd a végén, amikor élvezni kezdjük, váratlanul abbahagyja a mesélést. Ennek ellenére egyértelműen ajánlom.

Hivatalos leírás:

Gyakran úgy tűnik, hogy az élet dacol a logikával. Amikor a prostituált beleegyezik a védekezés nélküli szexbe, amikor a fiatalkorú bűnelkövető belekeveredik egy rablásba, vagy a leszokott dohányos rágyújt egy újabb szál cigarettára, úgy látszik, még véletlenül sem beszélhetünk racionális viselkedésről. Hiszen a józan ész szerint egyiknek sincs túl sok értelme. Vagy mégis? Tim Harford szerint van. Történetei elkalauzolnak bennünket Las Vegas kaszinóitól a londoni Sohóban rendezett rapidrandiig, miközben megosztja velünk a közgazdászok új nemzedékének gondolatait. Tagadhatatlanul ésszerű érvei végül meggyőznek bennünket arról, hogy valójában mindannyian – beleértve azokat is, akik látszólag irracionális tetteket követnek el – meglepően logikusan gondolkodó lények vagyunk. A könyv olvasása közben rádöbbenhetünk, hogy még azok is közgazdasági logika szerint gondolkodnak, akikről a legkevésbé hittük volna – a rasszisták, a drogosok, a forradalmárok, sőt a patkányok is. Mindig számításba veszik a jövőbeni előnyöket és hátrányokat, még ha ennek nincsenek is mindig tudtában.