PszichoBiznisz - A segítők hálójában Szigeti Ildikó

Nem kell mindent elhinni. Azoknak sem kell mindent elhinni, akik szakértőnek nevezik magukat egy témában. A millió könyv arról, hogyan legyünk normálisak egy nem normális világban, hogyan küzdjünk meg azzal a stresszel, ami elől normális ember elfutna, a keleti, skandináv és egyébb csodatechnikák nagy része bullshit, magyarul süket duma. Annak ellenére ajánlom elolvasni ezt a könyvet, hogy nagyon ráférne egy jó szerkesztő. Az alap mondanivalója nagyjából az, hogy kételkedj és használd a józan eszed.

Összefoglaló leírás:

Ez egy önsegítő könyv. Bármennyire fanyalgok is attól, hogy beleszuszakoljam ebbe a műanyag kategóriába, azt hiszem, ez a címke a legkevésbé rossz. Lényegét tekintve útmutatónak készült ez az írás. Mindazoknak, akik éppen pszichológust keresnek, és azoknak, akik még hezitálnak, hogy egyáltalán kell-e nekik külső segítség. Titkon abban bízom, hogy azok is haszonnal forgatják majd ezeket az oldalakat, akik minden konkrét apropó nélkül, csak úgy, általánosan érdeklődnek a téma iránt. Mindenekelőtt azonban az aggódó családtagoknak, rokonoknak és barátoknak ajánlom a PszichoBizniszt. Azoknak, akik féltik szerettüket, mert úgy látják, úgy érzik vagy gondolják, hogy nem a megfelelő helyen keresik a gyógyulást.

Beszélgetések a függőségről - Demetrovics Zsolttal, Máté Gáborral és Szummer Csabával Révai Gábor

Ha egyszer abbahagynánk a hülyeségek szajkózását, amit a kormányok a fejünkbe ültettek, lehet elcsodálkoznánk. Át vagyunk mi itten b..., ahogy egy komikus egyszer szépen megfogalmazta.
Nem ez az első drogos könyvem, úgyhogy van némi képem a drogokról.



Ami egyértelmű, hogy a világ baromira rosszul kezeli a drog kérdést. Mondhatni fordítva ül a lovon a politika. A kínálatot próbálja csökkenteni, megszüntetni, miközben a keresleti oldallal az üldözésen túl jóformán semmit nem csinál. A drog válasz valamire, ami hiányzik, vagy ami fáj. A drog menekülés, segélykiáltás valami, ami elzár a külvilág rettenetétől, ami felvidít, ami megnyugtat, ami felpörget, ami lenyugtat. Magyarországon több millió drogos van, akik az államilag engedélyezett, sőt támogatott drogot fogyasztja, az alkoholt. Miközben az ártatlan, úgy értem nem közveszélyes, drogosokat a cigarettázókat üldözi, a piásoknak, akik sok milliós kárt okoznak maguknak, a családjuknak, a munkahelyüknek, minden meg van bocsátva. Ebből is látható, hogy valami nincs rendben. És ezt nem azért mondom mert drogozom. Nem iszom, nem dohányzom, nem drogozom, de gondolkozok.

Nagyon ajánlom a könyvet, mindenkinek, aki mer és akar gondolkodni. Akinek elég a politikusok agymosó dumája, az természetesen nézze továbbra is bármely ország közszolgálati adásait.

Hivatalos leírás:

Ne higgyük, hogy a különböző kormányok a maguk bölcsességében, a racionalitás és a veszélyesség szempontja alapján döntik el, hogy egy szer legális vagy illegális.
Demetrovics Zsolt

A függő a legérzékenyebb a családban, aki kimutatja azt a sok bajt, amivel a család még nem nézett szembe nyíltan.
Máté Gábor

A két legtöbb halálos áldozatot követelő, rendkívül addiktív pszichoaktív anyag egyébként legális. Úgy hívják őket, hogy alkohol és nikotin.
Szummer Csaba

Révai Gábor író interjúalanyaival olyan témát jár körül, amely szinte mindenkit érint: a függőség kérdését. Pálinka-nagyhatalom vagyunk – figyelmeztet a szerző –, miközben Magyarországon alkohol okozta májzsugorodásban mintegy ötször annyian halnak meg, mint Európa más országaiban. A kábítószer-használatot a nagy többség szigorúan elítéli, tiltja a jog is, a könyvben nyilatkozó szakemberek azonban – eltérő terápiás módszereik ellenére – a jogi tiltást egyhangúan helytelenítik.
Az ismeretterjesztésen túlmenően a Beszélgetések a függőségről célkitűzése az addikciókat körülvevő társadalmi és jogi környezet befolyásolása, valamint annak elősegítése, hogy előítéleteinket hátrahagyva elmozduljunk végre a megértés és az elfogadás irányába.

A lélek humora Kollár János

Kép: www.mipszi.hu

Érdekes könyvecske. Könnyed betekintés egy pszichoterapeuta eseteibe, szakállas viccekkel bevezetve.

Hivatalos leírás:

Több ​célom is volt. Az egyik természetesen a szórakoztatás. A másik, hogy bepillantást nyújtsak egy terapeuta munkájába, és eloszlassak néhány olyan előítéletet, amely a pszichológiával, pszichológusokkal, pszichiáterekkel, pszichoterapeutákkal kapcsolatos.

Pszichológus vagyok… Megható és végtelenül megtisztelő, hogy különböző emberek mások előtt eltitkolt, mélyen elhallgatott érzéseiket, gondolataikat tárják fel előttem. Segítségnyújtás közben igyekszem magam is sokat tanulni tőlük és általuk… Sokak számára talán újdonság lehet, hogy terápiába nem csupán beteg emberek járhatnak. Egészséges emberek is vehetnek igénybe terápiás segítséget… Lehet, hogy valaki pusztán nehéz élethelyzetbe kerül, ettől azonban még nem tekinthető betegnek. Ebben az állapotában kérheti olyan szakember segítségét, aki nála esetleg jártasabb abban, hogyan lehet egy-egy ilyen szituációból kikeveredni…

Érdemes szót ejteni arról a két szélsőségről, amely a terapeutákat, és rajtuk keresztül a potenciális klienseket is sújtja. Az egyik szélsőség szerint csak azok járnak terápiába, akik nem normálisak. Emiatt sokan nem mernek segítséget kérni, mondván „Nem megyek én szakemberhez, hiszen nem vagyok bolond”. A könyvben található terápiás leírásokból reményeim szerint kiderül, hogy azok az emberek, akik felismerik, hogy önerőből képtelenek megoldani egy helyzetet, és ehhez segítséget kérnek, valójában nagyon is intelligensek. A másik véglet szerint „Elmegyek terápiába, mert szeretném, ha a terapeuta megoldaná a problémámat”. Természetesen a terapeuta nem fogja megoldani a kliens problémáját. Segítséget tud nyújtani. Ha ez sikerül, akkor kliense képes lesz arra, hogy megoldja a saját problémáját.

Könyvemet ajánlom mindazoknak, akik szeretnének egy rövid betekintést nyerni a terápiás folyamatokba, gondolkodásmódba.

Jelenlét Így beszél a tested Amy Cuddy

Amy Cuddy TED előadása.

51 nyelvre fordították le, a bejegyzés írásakor 42 330 463 letöltésnél járt a nézettség. Majd hülye lett volna nem írni egy könyvet. A könyv eleje a jelenlét leírásával kezdődik, majd a második felére átvált a viselkedésről szóló számtalan tanulmány felsorolásába. A végét a neki írt levelekkel zárja.
Inkább dolgozat mint könyv, annak élvezetes. Már annak aki élvezi a több tucat kísérlet leírását és értelmezését.


Hivatalos leírás:

Az élet legnagyobb kihívást jelentő pillanataiban gyakran megijedünk és szétszórttá válunk, így nem tudjuk magunkból kihozni a maximumot. Utána pedig bosszankodunk, bánkódunk, hosszan rágódunk a történteken.
Amy Cuddy, a neves harvardi szociálpszichológus könyve megmutatja, miként érhető el némi gyakorlással az a lelkiállapot, amely lehetővé teszi, hogy magabiztosan és meggyőzően viselkedjünk komoly téttel járó helyzetekben, így például munkatárgyalásokon, randevúkon vagy nyilvános események alkalmával.
A tudományos pontosságot az olvasmányos, életből vett példákkal ötvöző kötet feltárja a kapcsolatot test és lélek között, valamint közérthetően elmagyarázza, miként alakítja a testbeszédünk, hogy kik vagyunk, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, és mindezek fényében milyennek lát minket a környezetünk.

LSD és más "csodaszerek" Szummer Csaba

Hivatalos leírás:

Miért került az LSD másfél évtized eufóriája után feketelistára?
Milyen hatása volt a pszichológia és a pszichiátria fejlődésére?
Mi közük van a pszichedelikus élményeknek a valláshoz?
Hogyan lehetne biztonságosabban használni az LSD-t kutatási, terápiás és önismereti célokra?

1943-ban Albert Hofmann svájci vegyész egy véletlen folytán felismerte az általa megalkotott vegyület hallucinogén potenciálját. A "bajkeverő csodagyereket", az LSD-t hamarosan széles körben kezdték el használni: a pszichiáterek alkoholista, depressziós és skizofrén betegeket kezeltek vele, végső stádiumban lévő rákos betegek fájdalmát csillapította; a CIA önkéntesek, elítéltek és gyanútlan civilek ezrein kísérletezve kereste az ideális vallatószérumot; a művészek pedig alkotóképességük fokozását remélték tőle.
Az 1960-as évek első felében az LSD eljutott a tömegekhez: szakrális drogként és a társadalmat forradalmasító csodaszerként tekintettek rá. A korszak olyan meghatározó alakjai, mint Aldous Huxley, Allen Ginsberg, Ken Kesey, Timothy Leary, John Lennon vagy éppen Steve Jobs kezdték el használni és többnyire dicsőíteni a "savat".
Az LSD és más "csodaszerek" az első magyar nyelvű összefoglalója a nyugati világ tudatmódosító anyagainak napjainkig bezárólag. Lebilincselő eszme- és kultúrtörténeti munka, amely sorra veszi a pszichedelikumok kulturális, társadalmi, pszichológiai és terápiás aspektusait, és megismertet azokkal a messianisztikus várakozásokkal és irracionális félelmekkel, amelyek a pszichedelikumokhoz mind a mai napig kapcsolódnak.

Pánik: tények és tévhitek Szendi Gábor

Hivatalos leírás:

Szendi Gábor új könyve megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mítoszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt épített fel a pánik körül. A szerző szerint a pánik fogalma az idők során elveszítette eredeti tartalmát, s ma már nem több mint ügyes marketingeszköz. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A kötet bemutatja annak folyamatát is, hogy a pszichiátria mindeközben hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? Szendi szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.