2019. augusztus 10., szombat

Az idióta agy - Miben töri a fejét a szürkeállományunk? Dean Burnett


Érdekes könyv, kevés igazi újdonsággal azoknak, akik a témában olvasottak. Akik nem, azoknak szórakoztató olvasmány lehet.

Összefoglaló leírás:

Az emberek memóriája tényleg öntelt és egoista?
Az összeesküvés-elméletek és a babonák valóban az egészséges agy elkerülhetetlen hatásai?
Tényleg igaz, hogy az alkohol javíthatja a memóriát? *

Van egy jó és egy rossz hírünk. Kezdjük a rosszal: az agyunk, bármilyen fejlettnek is gondolja magát, alig bírja tartani a tempót a minket körülvevő világgal. Még azt sem érti meg, ha járművel utazunk, hanem a saját biztonságunk érdekében folyamatos rettegésben tart. Ráadásul egy nevet sem képes olyan hamar megjegyezni, mint a hozzá tartozó arcot. Túl későn jelez, ha degeszre esszük magunkat, és még az emlékeinket is hajlamos megmásítani csak azért, hogy jó színben tüntessen fel minket önmagunk előtt.
Most mondjuk a jó hírt: mindezekről, és sok egyéb agyi jelenség okairól is olvashatnak ebben a könyvben!

* Szerkesztő megjegyzése: kérjük, olvassa el a könyvet, mielőtt tesztelné ezt a következtetést!

Dr. Dean Burnett neurobiológus, tapasztalt oktató és előadó, blogger, valamint a The Guardian és más mainstream kiadványok rendszeres publicistája. Jelenleg a Cardiff Egyetem Pszichológiai Iskolájában kutatómunkatárs (tiszteletbeli), és feleségével, két gyermekével, valamint riasztóan pszichopata kiscicájával, Pickle-vel él a wales-i fővárosban.

Kell egy csapat - A sikeres együttműködés 5 akadálya Patrick Lencioni


10 éves könyv, aboszolút időtálló tartalommal (A Google is nagyjából ugyanerre jutott, dollármillióka elköltése után). Mi kell egy jó csapathoz? Hogyan kell, lehet felépíteni egy csapatot. Nem úgy, ahogy sok cégvezető gondolja. Vadvizi evezéssel, dombról legurulással, idióta játékokat játszva nem lehet csapatot építeni. Az ilyen tréningek nem érhetik el a céljukat. Persze arra jók, hogy az emberek érezzék a törődést vagy éppen felháborodjanak, hogy ilyen ostobaságra miért ad a cég pénzt. A csapatépítés ennél picit bonyolúltabb, munkásabb, fájdalmasabb. A könyv azoknak is ajánlható, akik nerm szeretnek unalmas, tudományos (vagy annak látszó!) értekezéseket olvasni, ugyanis egy elképzelt csapatépítést mutat be olvasmányosan, dramatizálva. Olyan jól ír Lencioni, hogy izgulni kezdtem a csapatért, vajon a végén összeállnak-e egy csapattá? Ajánlom, ha céged van, vagy vezető pozícióban vagy, de akkor is ha beosztottként dolgozol. Aki a könyv elolvasása után segítséget kérne a csapatépítéshez, bátran keressen meg!

Összefoglaló leírás:

Nem a pénz, nem a stratégia, nem a technológia, hanem a csapatmunka a versenyképesség legmeghatározóbb tényezője. Ha mindenkit rá tudunk venni, hogy egy irányba evezzen, vezető pozíciót szerezhetünk bármely iparágban, bármelyik piacon, bármely versenytárssal szemben. Az igazi csapatmunka kulcsa, hogy képesek vagyunk-e legyőzni azokat a tulajdonságainkat, amelyek gátolják a másokkal való együttműködést, rombolják a közösséget és széthúzást szülnek.
A csapatépítés egyszerűnek tűnik, mégis rendkívül nehéz vezetni az építkezést. A szerző izgalmas történeten keresztül mutatja be, miért veszített sokat egy informatikai cég jó hírnevéből röpke két év alatt, és végül milyen napi küzdelmek árán sikerült egy kívülről érkező vezérigazgatónak olyan ütőképes csapatot létrehozni, amely újra sikerre vitte a vállalatot. A magával ragadó tanmese nyomán lépésről lépésre átélhetjük a csapatok tipikus működési zavarait és megismerhetjük a csapatépítés öt pontból álló vezetési modelljét.

2019. május 26., vasárnap

Alapítvány ​és Föld Isaac Asimov



Picit túlírt könvy. Talán ha egy jó szerkesztő húzott volna belőle, akkor még izgalmasabb lehetne. Elismerve minden erényét, nem annyira jó az Alapítvány sorozat, mint amennyire kultikus. Vannak sokkal jobb sci-fik. Most olvastam másodszor, kb. 30 évvel az első olvasás után és tartok tőle utóljára. Viszlát Asimov.

Összefoglaló leírás:

A regényfolyam befejező kötetében ismét Golan Trevize, az Alapítvány tanácsosa a főszereplő, ő az, akinek döntenie kell a Galaktikus Birodalom jövőjéről. Az előző kötet végén döntött is, de a döntés pillanatában kételkedés fogta el, nem volt-e idegen befolyás alatt. Hogy önmagát megnyugtassa, elhatározza megkeresi az emberiség bölcsőjét, a mitikus múltba süllyedt Földet, amelyről senki sem tudja, hogy valóság-e vagy mese.

2019. május 9., csütörtök

Kiben bízzunk? Rachel Botsman


Meglepően izgalmas könyv. A Cser kiadó adta ki, a kertészeti, hobbi és mesterembereknek szóló könyvek között. Meglepő választás a kiadó részéről. Sajnos félő, hogy a kiadó miatt ez a nagyszerű könyv nem jut el annyi olvasóhoz, mintha a HVG adta volna ki, ahol az ilyen könyvekre számít az olvasó. Ezért is ajánlom bátran mindenkinek, akit a digitális világ egy picit mélyebben érdekel, de még nem olyan mélyen, hogy utálkozva a falnak csapja a könyvet.

TED:
https://www.ted.com/talks/rachel_botsman_we_ve_stopped_trusting_institutions_and_started_trusting_strangers

Összefoglaló leírás:

Soha ne ülj be idegen kocsiba! - hangzott az egyik legfontosabb intelem, amire Rachel Botsman szülei annak idején felhívták lányuk figyelmét. Ehhez képest a közösségi autózást koordináló cégek az elmúlt években a világ legnagyobb vállalkozásai közé nőtték ki magukat, több millióan adják ki lakásukat ismeretlen embereknek, digitális valutával kereskednek és szoftveres robotokat használnak. Az emberiség történetében végbemenő egyik legnagyobb társadalmi átalakulás küszöbén állunk, amely mindenki életét megváltoztatja.
A szerző górcső alá veszi többek között a megosztott közösségi szolgáltatásokat, a digitális valutákat, a blokklánc-technológiát, az éppen bevezetés előtt álló kínai állampolgárértékelő-rendszert vagy a drogdílerek munkamódszereit a világháló sötét oldalán - legfőképpen pedig azt, hogy a digitális kor beköszöntével mi vár mindezek hatására az emberiségre a belátható jövőben.

Rachel Botsman az Oxfordi Egyetem tanára és kutatója. Sikerkönyvét eddig tizenkét nyelvre fordították le, és részletesen foglalkoztak vele olyan mértékadó lapok, mint a The Wall Street Journal, a The New York Times, a Wired magazin vagy a Harvard Business Review.

A tartalomból
Bizalmi ugrások - A 11. századi kereskedőktől az Alibabáig: hogyan segít a bizalom az akadályok és a félelmek legyőzésében és a lehetőségek bővítésében.

A hit elvesztése - Az intézményi bizalom pusztító válsága - és miért van az, hogy most már inkább egy barátot hívunk fel először.

Valahonnan ismerős - A sushitól az önvezető autókig - meglepő tanulságok a bizalom és az új ötletek kapcsolatáról.

Ki a felelős? - Amikor a saját magunk által vezérelt digitális világban összeomlik a bizalom - kié a felelősség?

Pedig először tökéletesnek tűnt a szerepre - Egy történet a megtévesztő jelenségekről és a technológiáról, amely leleplezheti a hamisítókat és a csalókat.

A hírnév a legfontosabb, még a sötétben is - Mit tanulhatunk a sötét web drogdílereitől a tökéletes ügyfélszolgálatról.

Milyen bizalmi pontszámot kapna az életed? - Ki nyer és ki veszít, amikor egy disztópikus sci-fi valósággá válik, és minden egyes mozdulatunkat pontoznak?

Bízz a robotodban - De tényleg szabad bíznunk bennük? És hogyan tesszük őket etikussá?

Blokklánc - 1. rész: Digitális aranyláz - A pénz felszabadításának rögös útja a feitől a bitcoinig. Mit jelent ez majd a bankokra nézve?

Blokklánc - 2. rész: Az igazsággépezet - A blokklánc csodálatos ígérete: túlértékeljük, vagy valóban ez a digitális jövőnk megbízható kulcsa?

Pusztító tűz John Scalzi



Hát szuper. Egy évet vártam rá, hétvégén kiolvastam :(. Sok káromkodás, meglepetések, ármánykodás, fekete humor. Vontatottan indult, aztán belehúzott.

Összefoglaló leírás:

A megsemmisülés szélén táncoló univerzumban játszódó eposzi űropera nem ért véget: a Pusztító tűz John Scalzi lebilincselő folytatása Az összeomló birodalomhoz.

Az emberiség csillagközi birodalmaként ismert Egyesülés az összeomlás küszöbén áll. Az Ár, a csillagközi utazást lehetővé tevő dimenziók közötti átjáró eltűnőfélben van, egész naprendszereket szakítva el egymástól. Az emberi civilizáció végveszélybe kerül, milliárdok élete forog kockán.

II. Grayland emperátor, az Egyesülés államfője az egyetlen, aki megoldást találhat a problémára és megmentheti az emberiséget. A helyzete azonban nem egyszerű. Rengetegen vannak ugyanis, akik szerint az Ár összeroskadása szóbeszéd csupán - vagy legalábbis lehetőség arra, hogy ők maguk hatalomra kerüljenek.

Miközben Grayland katasztrófára készül, addig a többiek polgárháborúra. Méghozzá olyanra, amelyet egyszerre vívnak majd a hatalom termeiben, a kereskedelem központjaiban, az áhítat oltárainál és a jéghideg világűrben. Az emperátor és a szövetségesei eszesek és találékonyak, de ugyanez igaz az ellenségeikre is.

2019. április 8., hétfő

Mindenki hazudik - Az vagy amire klikkelsz Seth Stephens-Davidowitz




Kicsit búlváros big data könyv. Szórakoztató olvasmány.

TED:
https://www.ted.com/talks/seth_stephens_davidowitz_what_google_searches_can_tell_us_about_who_we_really_are

https://www.ted.com/talks/seth_stephens_davidowitz_the_secrets_in_our_google_searches

Összefoglaló leírás:

Nő-e az erőszakos bűncselekmények száma a média hatására?
Mennyit szexelnek ténylegesen az emberek?
Hányan vannak, akik el is olvassák a könyvet, amit megvettek?
Kijátszhatjuk-e a tőzsdepiacot?
Hány rasszista élhet valójában az egyes országokban?
Te tényleg az vagy, amire klikkelsz?


Seth Stephens-Davidowitz, a Harvardon végzett közgazdász, a Google volt adattudósa, a New York Times rovatvezetője szerint az, amit az emberekről gondoltunk, nagyrészt totális tévedés. Hogy miért? Azért, mert az emberek hazudnak. Hazudnak a barátaiknak, a szeretőiknek, az orvosuknak, a közvélemény-kutatóknak - és önmaguknak is.
Csakhogy... Az internet korában már nem kell arra hagyatkoznunk, amit az emberek magukról mondanak! A keresőmotorok, a közösségi oldalak, a randi- és a pornóoldalak digitális aranybányák a Big Data kutatóinak. Valós képet adnak arról, mit gondolnak, mit akarnak, mit tesznek valójában az emberek. Ezekből az adatokból megtudjuk, milyenek is vagyunk mi ténylegesen - ami lehet vicces, de akár sokkoló is. Ám mindenképpen elgondolkodtató. 
Mert a Big Datától szinte mindent megtudhatunk az emberi természetről - feltéve, ha azt kérdezzük tőle, amit kell.

A vallás rövid története Richard Holloway


Szórakoztató olvasmány. Egy csomó vaó élményem volt. Nagyon ajánlom.

Összefoglaló leírás:

E könyv az ősidőktől napjainkig mutatja be a vallás sokféle megnyilvánulását, rendkívül tömören és olvasmányosan ragadja meg az egyes vallások alapvető lényegét. A kötet nemcsak a közismert világvallásokat (hinduizmus, buddhizmus, zsidóság, kereszténység, iszlám) tárgyalja, hanem a kisebb, kevésbé ismert hitelveket is, például a dzsáinizmust, a zoroasztrizmust vagy a modern egyházakat és szektákat, így például a hetednapi adventistákat, jehovistákat, scientológusokat stb. A legtöbb vallástörténeti összefoglalóval ellentétben nem kronologikusan, az egyes vallásokat külön-külön tárgyalva teszi ezt, hanem problémacentrikusan, a különböző vallások eltérő nézőpontjaira, az emberen túli abszolútum különféle megragadási kísérleteire helyezi a hangsúlyt. Legfőbb kérdésfeltevése a vallás mibenlétére irányul, valamint azt vizsgálja, hogy az egyes korszakok és kultúrák milyen módokon kérdeztek rá az isteni lényegre, hányféleképpen és milyen perspektívákból igyekeztek válaszokat találni a világ működésének és működtetőjének problémájára. A mű külön érdekessége, hogy a vallás lehetséges jövőjét is vizsgálja, és olyan, napjainkban speciálisan aktuális kérdéseket is érint, mint például a fundamentalizmus problémája.