A következő címkéjű bejegyzések mutatása: világ. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: világ. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. április 8., hétfő

A vallás rövid története Richard Holloway


Szórakoztató olvasmány. Egy csomó vaó élményem volt. Nagyon ajánlom.

Összefoglaló leírás:

E könyv az ősidőktől napjainkig mutatja be a vallás sokféle megnyilvánulását, rendkívül tömören és olvasmányosan ragadja meg az egyes vallások alapvető lényegét. A kötet nemcsak a közismert világvallásokat (hinduizmus, buddhizmus, zsidóság, kereszténység, iszlám) tárgyalja, hanem a kisebb, kevésbé ismert hitelveket is, például a dzsáinizmust, a zoroasztrizmust vagy a modern egyházakat és szektákat, így például a hetednapi adventistákat, jehovistákat, scientológusokat stb. A legtöbb vallástörténeti összefoglalóval ellentétben nem kronologikusan, az egyes vallásokat külön-külön tárgyalva teszi ezt, hanem problémacentrikusan, a különböző vallások eltérő nézőpontjaira, az emberen túli abszolútum különféle megragadási kísérleteire helyezi a hangsúlyt. Legfőbb kérdésfeltevése a vallás mibenlétére irányul, valamint azt vizsgálja, hogy az egyes korszakok és kultúrák milyen módokon kérdeztek rá az isteni lényegre, hányféleképpen és milyen perspektívákból igyekeztek válaszokat találni a világ működésének és működtetőjének problémájára. A mű külön érdekessége, hogy a vallás lehetséges jövőjét is vizsgálja, és olyan, napjainkban speciálisan aktuális kérdéseket is érint, mint például a fundamentalizmus problémája.

2018. augusztus 8., szerda

A zsenialitás földrajza Eric Weiner


Sajnos csalódás volt ez a könyv. Nem igazán ad többet, mint egy újságcikk sorozat. A szerző végig rohant a világon és a végén nem jutott szinte semmire.Aki elunja az elejét nyugodtan lapozzon tovább.

Hivatalos leírás:

Miért növekszik robbanásszerűen a kreativitás egyes helyeken?
Miért képesek a géniuszok olyan jól boldogulni rendetlenség és káosz közepette is?
Tényleg séta közben jutnak eszünkbe a legjobb gondolatok?
Vajon mi köze van az osztrigáknak a skót felvilágosodáshoz, és a reneszánsznak a pestisjárványhoz?

Eric Weiner azokat a helyeket - például az ókori Athént, a Szung-dinasztia korabeli Kínát, a középkori Firenzét vagy napjaink Szilícium-völgyét - látogatja meg és mutatja be fesztelen és bölcs humorral, ahol a korabeli férfiak és nők virágzó civilizációt teremtettek. Föld körüli utazása során arra keresi a választ, miként indult virágzásnak a kreatív zsenialitás az adott helyen és korban, és vajon hogyan kamatoztathatnánk a tanulságokat a jelenben.
A zsenialitás földrajza provokatív és szórakoztató könyv, olyan szellemi kalandozás, amely megváltoztatja az alkotó zsenialitásra vonatkozó felfogásunkat, és elősegítheti a kreativitás kultúrájának kialakítását. A kreatív zsenialitás ugyanis nem magán-, hanem közügy; sőt nem egyszerűen genetikai kérdés, és még csak nem is a kemény munkához van köze, sokkal inkább egy olyan kultúra gyümölcseként kell értelmeznünk, amely ösztönzi az eredeti gondolkodást.

Eric Weiner filozófus utazó, gyógyulófélben lévő elégedetlen, A boldog zarándok - Egy mogorva alak elindul, hogy felfedezze a világ legboldogabb helyeit című bestseller szerzője. Korábban az amerikai közszolgálati rádió, az NPR külföldi tudósítójaként dolgozott, írásai megjelentek a The New York Times, a Slate, a Quartz, a Los Angeles Times, a Foreign Policy, a BBC, az AFAR és a The Best American Travel Writing hasábjain. Washingtonban él.

2014. november 26., szerda

A világ nélkülünk Alan Weisman


Milyen lenne a világ ember nélkül? Ez az alapkérdés, de még sem ez a lényeg. A lényeg az, hogy olyan mértékben megváltoztatta az ember a bolygót, hogy ha fel is hagyunk egyes tevékenységünkkel, pl. a CFC-ék levegőbe eregetésével (betiltott hajtógáz, ami "megeszi" az ózont), az atomenergiával (millió éves felezési idejű szemét marad utána) és újabb nukleáris és vegyi fegyverek és bizarr vegyi anyagok gyártásával, a műanyagokat lecserélnénk valami, szó szerint emészthetőbbre (a hosszú polimerláncok lebontására nincs megoldás a természetben), nem irtanánk ki állatok millióit, véletlenül (milliárd számban ölik a madarakat a villanyvezetékeink, szélturbináink, adótornyaink) vagy szándékosan (100 millió cápát ölünk meg évente), egyes nyomainkat évtizedes távlatban tüntetné el a természet, míg más előbb felsorolt szemetünk (sugárzó anyagok, mérgek, műanyagok) évmilliókig is jeleznék egy idegen civilizációnak, aki ide látogatna, hogy élt itt egy faj, aki alig élt meg 5000 évet civilizációban, még is millió évekre nyomot hagyott maga után. Piszkos nyomot. A leolvad atomerőművek maradványai megmaradnának, még talán a műanyag szemetünk egy része is, de az, amit mi büszkén a civilizációnk értékeinek tekintünk, kezdve a műalkotásokkal, amiből talán csak a nagyméretű bronz szobrok maradhatnának egyben millió éves távlatban, az irodalommal, a digitális adatainkkal, a városainkkal, mind eltűnnének. Az emberiség egyre inkább a mában él és a mának. Vicces, hogy a sumér kőtáblákat tudjuk olvasni de az 50 éve mágneses drótra rögzített rádióadásokat nem. Nem beszélve arról, hogy míg az írott sajtó ha papíron nem, akkor mikrofilmen, eredeti állapotukban olvashatóak a 80-as évek előtti időkből, a mai elektronikus hírportáloknál nem tudjuk megnézni, mik voltak a hírek 2 évvel ezelőtt. Ha össze is tudnánk egyenként szedni őket, mert persze az eredeti lapot már nem tudnánk úgy megnézni, ahogy 2012. május 3-án délelőtt 10 órakor láttuk, abban nem lehetünk biztosak, hogy cikkeket, híreket, nem írták-e át!
Felfoghatjuk ezt a könyvet egy segély kiáltásnak is. Héé emberek, tényleg jó ez nekünk amit művelünk a bolygónkkal?

Hivatalos leírás:

Alan Weisman egészen sajátságos megközelítésben tárja elénk az emberiségnek a bolygónkra gyakorolt hatását; s arra buzdít minket, képzeljük magunk elé, milyen lehet a Föld - nélkülünk. Érzékletesen mutatja be, hogy közvetlenül az ember eltűnése után a metróalagutakat elöntő árvizek gyorsan kezdik majd felemészteni a város alapzatát, és a világ városait ma befedő aszfaltdzsungel szép lassan helyet fog adni a valódi őserdőnek.