Örülj a hibáidnak Matthew Syed

Alapmű. Mindenkinek. Főleg, ha céget vezetsz. Kivéve, ha mindig neked van igazad és ezen nem akarsz változtatni.

Összefoglaló leírás:

Mi a közös a Mercedes Forma-1-es csapatában és a Google-ben? * Mi köt össze egy többszörös Tour de France-győztes csapatot a légiközlekedéssel? Mindegyik saját hibáira alapozza fejlődését. Egy légikatasztrófa után mindig nagy figyelmet fordítanak a feketedoboz megtalálására, hiszen ennek révén lehet kielemezni a tragédiához vezető hibákat, és elkerülni az újabb eseteket. A hibák feltárása az egészségügyben is életeket menthet, ám a "feketedoboz-gondolkodásnak" hétköznapi életünkben is óriási jelentősége van. A legtöbben kudarcként éljük meg hibáinkat, és sokszor fel is adjuk a próbálkozást. Ám az igazán sikeres sportolók, üzletemberek vagy vezetők "örülnek" minden hibának, mert ezek révén fejlődhetnek és jobbá válhatnak. Matthew Syed szédítő mennyiségű esettanulmánnyal, valamint valós példákkal szolgál az antropológia, pszichológia és komplexitáselmélet legfrissebb eredményeivel alátámasztott könyvében. Megtudhatjuk, mi a siker valódi titka, és szembe kell néznünk a ténnyel: addig nem fejlődhetünk, amíg nem vagyunk készek tanulni a hibáinkból. "A kreatív áttörések mindig milliónyi hibával indulnak. Ez a zseniális könyv bebizonyítja, hogy az igazi találmány nagyszerűsége azon múlik, képesek vagyunk-e megérteni ezeket a hibákat, és felülkerekedni rajtuk. Ez a legfontosabb tulajdonság, amit el kell sajátítanunk." James Dyson tervező, feltaláló és vállalkozó, a porzsák nélküli porszívó megalkotója

Dűne Frank Herbert

 

A film megnézése után olvastam újra, 30 év után. A kortárs sci-fikhez képest nagyon modern és nagyon filozófikus. Ajánlom, nagyon!

Összefoglaló leírás:

Az univerzum legfontosabb terméke a fűszer, amely meghosszabbítja az életet, lehetővé teszi az űrutazást, és élő számítógépet csinál az emberből. Az emberlakta világokat uraló Impériumban azé a hatalom, aki a fűszert birtokolja. A Padisah Császár, a bolygókat uraló Nagy Házak, az Űrliga és a titokzatos rend, a Bene Gesserit kényes hatalmi egyensúlyának, a civilizáció egészének záloga, hogy a fűszerből nem lehet hiány. Ám ez az anyag csak egy helyen található, a sivatagos, kegyetlen Arrakison, amelyet lakói, a vad fremenek csak úgy ismernek: Dűne. Frank Herbert legendás regénye, amely megjelenésekor elnyerte a Hugo- és a Nebula-díjat, talán a legjobb science fiction, amit valaha írtak. A Dűne hatása ma már felfoghatatlan, az elmúlt fél évszázadban olvasók milliói fedezték fel az Arrakis világának részletességét, a szöveg szépségét és a könyvben rejlő filozófiát, társadalmi és vallási gondolatokat. Herbert lehengerlő és eleven története most átdolgozott kiadásban kerül újra az olvasók elé.

Gondold újra! Adam Grant

 

Összefoglaló leírás:

„Ha a tudás hatalom, akkor tudni, hogy mit nem tudunk, maga a bölcsesség.” Miért olyan nehéz elszakadni az elképzeléseinktől és előítéleteinktől még akkor is, ha látjuk, hogy nem visznek előre? Az intelligenciát hagyományosan a gondolkodásra és tanulásra való képességnek tartjuk. Gyorsan változó környezetben, eddig nem tapasztalt kihívások esetén azonban ennél is többet számít, hogy képesek vagyunk-e megkérdőjelezni, amit eddig biztosra vettünk, és elfelejteni, amit korábban már megtanultunk, majd új szempontok alapján újrarendszerezni az információkat – vagyis az igazságot kereső tudós módjára gondolkodni. Adam Grant szervezetpszichológus arra keresi a választ, hogyan sajátíthatjuk el az újragondolás művészetét, és miként tehetjük az iskoláinkat, munkahelyeinket és egyéb közösségeinket az élethosszig tartó tanulás színhelyévé. Izgalmas történeteket, merész felvetéseket és meggyőző kutatási eredményeket ismertető könyvéből megtudhatjuk, hogyan maradjunk rugalmasak és nyitottak, és miként vehetjük rá erre a körülöttünk lévőket is. Ha el tudjuk engedni azokat a nézeteinket, amelyek már nem szolgálnak minket, közelebb juthatunk a kiválósághoz a munkánkban, és bölcsebb döntéseket hozhatunk az élet minden területén.

Sokoldalúság - Miért tarolnak a generalisták specializált világunkban? David Epstein

Remek könyv. A végére picit elfogy a szusz, de határozottan megéri elolvasni. Ajánlom még a szerző TED előadását. A világ nem fekete fehér és nem biztos, hogy vannak univerzális módszerek. A világ sokszínű, az emberek is azok.

Összefoglaló leírás:

Mit veszíthetünk, ha túl fiatalon választunk hangszert, vagy túl korán szakosodunk?

Miért engedjünk teret a hibázásra építő, lassú tanulásnak?

Miért érdemes vezetőként átfogó tudással rendelkező munkatársakat választani a "robotok korában"?

A tízezer órányi gyakorlás szabályától kezdve a Polgár család zseniális sakkozókat kinevelő módszeréig korábban számos bizonyíték azt sugallta, hogy a kiválóság kulcsa a korán elkezdett és célirányosan minél többet gyakorolt tevékenység. David Epstein, a teljesítménynövelés elismert szakértője azonban a világ legkiválóbb sportolóinak, művészeinek, feltalálóinak és tudósainak életpályáját tanulmányozva megdöbbentő következtetésre jutott: gyakoribb jelenség, hogy a sokoldalúság és a kísérletezés vezet a sikerhez.

Érdekes történetekben bővelkedő könyvében izgalmas kutatási eredményekkel támasztja alá, hogy komplex, kiszámíthatatlan világunkban szélesebb spektrumú tudással és készségekkel sokkal nagyobb eséllyel lehetünk sikeresek, mint túlspecializált társaink. A mesterséges intelligencia korában, amikor a számítógépek túlszárnyalják a legkiválóbb szakértőket is, egyre több területen az átfogó gondolkodás lesz a fontos. Kiderül, hogy nem baj, ha későn választunk pályát, előny, ha az egészen távoli összefüggéseket is felismerjük, valamint ha minél többféle tapasztalattal a hátunk mögött, nyitottan fordulunk a problémák felé, hiszen a jövő a generalistáké.

"David Epsteinnek sikerült elérnie, hogy mélységes örömmel fogadjam a tényt: minden, amit egy adott témáról gondoltam, tévedés volt. Odavagyok a Sokoldalúságért."

Malcolm Gladwell, a tízezer órás szabály megalkotója, a Kivételesek és az Ismerős ismeretlenek szerzője

"Nagyon időszerű és fontos könyv - nélkülözhetetlen olvasmány vezetőknek, szülőknek, coachoknak és mindenki másnak, aki a teljesítmény fokozásán dolgozik."

Daniel H. Pink, a Motiváció 3.0, az Eladni emberi dolog és a Mikor szerzője

"Lebilincselő olvasmány, hatására jó eséllyel újra átgondoljuk a karrierünkben tervezett következő lépéseket - és azt is, hogyan neveljük a gyerekeinket."

Adam Grant, a Gondold újra! és az Eredetik szerzője, a B terv társszerzője

"Legszívesebben odaadnám ezt a könyvet mindenkinek, aki csak azt szeretné, hogy az ember boldoguljon a robotok korában. A Sokoldalúság lapjai tele vannak reménnyel. Igazi túlélési útmutató a 21. századhoz."

Amanda Ripley, a The Smartest Kids in the World szerzője

"Az egyik legelgondolkodtatóbb és legmegdöbbentőbb felismeréseket megfogalmazó könyv, amelyet valaha olvastam."

Maria Konnikova, A legnagyobb blöff, Az átverés művészete és a Mesterelme szerzője

"Szerintem [Epstein könyve] magyarázattal szolgál a Microsoft sikerére is, mert olyanokat vettünk fel a vállalathoz, akik nemcsak a saját szakterületükön, de több más témában is széles körű tudással rendelkeztek. Minden generalistának üzenem, aki valaha érezte már úgy, hogy elnyomják a szakbarbár munkatársai - ez a könyv nekik szól."

Bill Gates, a Microsoft alapító-tulajdonosa és korábbi elnöke

"Nagy öröm olyan tehetséges író társaságában időzni, amilyen David Epstein. Még nagyobb az öröm, ha ez az író ilyen megkerülhetetlen és óriási jelentőségű ismereteket oszt meg a kiválóságról, sikerről és oktatásról."

Susan Cain, a Csend és a Csendes erő szerzője

David Epstein a teljesítménynövelés elismert szakértője, maga is a sokoldalúság ideálját testesíti meg. A Columbia Egyetemen környezettudományból és újságírásból diplomázott. Kutatott ökológusként az Északi-sarkon, a Sonora-sivatagban pedig földtani és csillagászati, majd egy hajón földrengéstani kutatásokban vett részt. Ugyanakkor a Sports Illustrated újságírója és a ProPublica tudományos és oknyomozó riportere volt, számos tudományos újságírói díjat elnyert.

Népszerű TED-előadó, a The Sports Gene - Inside the Science of Extrordinary Athletic Performance című sikerkönyvét húsz nyelvre lefordították. Megszállott futó és számos oktatási szervezet önkéntese.

Antijég Stephen Baxter

 

Könnyed steampunk regény, Jules Verne Utazás a Holdba parafrázisa. Hasonló szellemben írta át illetve folytatta korábban H.G. Wells az időgép regényét.

Összefoglaló leírás:

Az 1800-as évek közepén vívott krími háború fordulópontja volt Szevasztopol eleste. A hosszan elnyúló ostrom végül a jobb utánpótlási vonalakkal rendelkező szövetséges angol-török-francia csapatok javára dőlt el, melyek így megszállhatták a kiéheztetett várost. A mi világunkban. Stephen Baxter regényében a történelem menetét egy rendkívüli felfedezés forgatja fel: a Déli-sarkon egy angol utazó különleges jégre bukkan, amely melegítéskor nem vízzé olvad, hanem erős robbanást idéz elő. Ezt az antijégnek elnevezett anyagot vetik be a britek Szevasztopolnál, jóformán a földdel téve egyenlővé a várost. A felfedezésnek köszönhetően rohamos fejlődésnek indul a technika és a tudomány is, és az éjszakánként rejtélyes ikerholdak fényében fürdő Föld lakói fejüket kapkodva próbálják a lépést tartani a haladás mind sebesebben kattogó fogaskerekeivel. Baxter varázslatos gőzpunk világot épít fel a forradalmak és háborúk szaggatta 19. századi Európa romjain, megidézve Jules Verne szellemét, egyszersmind új politikai és etikai dilemmákkal szembesítve a rettentő pusztító és építő erők mellett eltörpülő ember hőseit. „Végre! A vernei tudományos románc feltámadt!"- Michael Moorcock„Egy hatalmas új tehetség!"- Arthur C. Clarke

Raj Frank Schatzing

 

Ökothriller sci-fi elemekkel, űrhajók nélkül 1000 oldalon. Borzasztóan túlírt, de egyszer olvasható könyv.

 

Összefoglaló leírás:

Egy halász nyomtalanul eltűnik Peru partjainál. Norvég olajkutató szakemberek furcsa organizmusokra bukkannak, amelyek több száz négyzetkilométernyi tengerfenéken élősködnek. Közben British Columbia partjainál a tengeri emlősök rejtélyes átalakuláson mennek keresztül. Úgy tűnik, hogy az események függetlenek egymástól, de Sigur Johanson, a különc biológus nem hisz a véletlenekben. Az indián bálnakutató, Leon Anawak pedig nyugtalanító következtetésekre jut, melyekben egy közelítő katasztrófa körvonalai rajzolódnak ki. A titkok utáni kutakodás közben valóra válik a tudósok rémálma; el kell ismerniük, hogy az ember kevesebbet tud a saját bolygójáról, mint a világűrről. Frank Schätzing lélegzetelállító és félelmetes rendezésben jeleníti meg a természet keresztes hadjáratát az emberiség ellen. Az események peregnek, miközben minden próbálkozás előtt és mögött a feneketlen mélység tátong. "Két hete a legénység egy óriási háló Chironex fleckerit húzott a fedélzetre: tengeri darazsakat. Jobban mondva, valami olyasmit, amiről azt hisszük, hogy az lehetett. Nagy hiba volt a zsákmányt nem azonnal visszaengedni. Ehelyett kinyitották a hálót, és ezzel több tonna vegytiszta mérget szabadítottak a fedélzetre. Néhányan a legénységből azonnal meghaltak, mások csak később, amikor a hajszálvékony, több méter hosszú csápok már behálózták az egész hajót. Ráadásul aznap esett az eső, és mindenhová szétmosta a medúzák részeit. Senki sem tudja megmondani, hogyan került az ivóvízbe, de az Anthanea gyakorlatilag szellemhajóvá változott. Azóta óvatosabbak a halászok, és védőruhát is vesznek, de ez mit sem változtat az általános helyzeten. A halászflották mára világszerte hal helyett mérget merítenek."

Emberek és gépek - Hogyan tartsuk a kezünkben az irányítást a mesterséges intelligencia korában? Hannah Fry

 

Ha azt gondoltuk, hogy majd a mesterséges intelligencia megment minket magunktól és megmenti a bolygót, tévedtünk. Az MI pont annyira okos, erkölcsös, intelligens mint az emberek, akik programozzák és adatokkal etetik.

Összefoglaló leírás:

"Keresve sem találhatnánk jobb idegenvezetőt, mint Hannah Fry, aki gördülékenyen, izgalmas történeteken keresztül mesél a mesterséges intelligencia olykor ijesztő, olykor lenyűgöző világáról."

Tim Harford, Az oknyomozó közgazdász és A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés szerzője

Napjainkban a legkülönbözőbb területeken - az orvoslástól a közlekedésen át az igazságszolgáltatásig - számos kérdést mérlegelhetünk a mesterséges intelligencia segítségével: milyen termékeket fogyasszunk, milyen gyógymódok közül választhatunk, vagy ki érdemel börtönbüntetést. De vajon a szakemberek vagy a számítógépek a megbízhatóbb tanácsadók? Mennyiben támaszkodhatunk az előbbiekre vagy az utóbbiakra? Emberi vagy gépi döntés alapján határozható-e meg biztosabban, ki lesz visszaeső bűnöző, melyik film lesz kasszasiker és egy esetleges légi katasztrófa során milyen manőverrel menthetőek meg az utasok?

Hannah Fry matematikus, A szerelem matematikája szerzője, az Emberek és gépekben többek között ezeket a kérdéseket boncolgatva mutatja be a mesterséges intelligencia felhasználásának eddigi gyakorlatait és korlátait, az ebben rejlő lehetőségeket, és választ ad arra is, tartanunk kell-e attól, hogy a jövőben a gépek veszik át felettünk az irányítást.