2014. február 27., csütörtök
Designgondolkodás. A garantált versenyelőny Roger L. Martin
Remek könyv! Ha ösztönös designgondolkodó vagy remek megerősítés, nem vagy egyedül! Ha nem vagy az, felismerheted esetleg a kollégáidban a designgondolkodókat és máris értelme lesz a nem szokványos viselkedésüknek. Talán könnyeben szót érhetsz velük. Ha vezető vagy, kihasználhatod a cégednél levő designgondolkodókban rejlő lehetőségeket. Ez a könyv egy betekintés egy másik világba, de sajnos nincs benne a recept. Nem is lehet. Ha egy világcég 10 év alatt képes megújulni, ahol mind az emberi erőforrások száma és minősége, mind a rendelkezésre álló tőke messze meghaladja egy magyarországi megye GDP-jét tényleg lehet, hogy csak döntés kérdése a megújulás. Egy napi küzdelmet folytató cégnél már nem annyira evidens, hogy megéri-e belevágni egy teljes átalakításba. A könyvben ismertetett tudástölcsér módszer viszont kockázat nélkül felhasználható.
A világunk tele van rejtélyekkel. Itt most nem a misztikus rejtélyekre kell gondolni. Rejtély, az is, hogy hogyan készül a tökéletes meggyes pite. Amikor megízleljük az elkészítése még egy rejtély. De a korábban megszerzett konyhai tapasztalataink alapján nekiállhatunk elkészíteni. Amikor ezeket a tapasztalatokat használjuk ez a heurisztikus megoldás. Nem minden esetben lesz azonos a minőség, de szinte mindig megfelelő lesz. Lehet, hogy éppen Mozart szólt kétszer a rádióban amikor nagyon jól sikerült. Ez az emberi agynak már elég megerősítés, hogy összekapcsolja a Mozart zenéjét a jó pitével. Ezentúl mindig Mozartot hallgatunk sütés közben. A barátaink nem győznek dicsérni minket, hogy milyen remek pitét tudunk sütni. Amikor arról érdeklődnek, hogyan készül csak annyit mondunk, hát megérzés, meg a tapasztalat.
Amikor azonban elkezdjük leírni a sütés folyamatát, majd minden alkalommal javítjuk a receptet a végén el fogunk jutni egy algoritmushoz, egy recepthez. Természetesen itt már nem teszünk említést Mozartról. A minden felesleges sallangtól mentes leírásunk az algoritmus. Mire jó ez? Bármelyik, a sütésben kevésbé jártas barátunk is el tudja ezek után készíteni a világ legjobb pitéjét. Ha egyikük egy vállalkozó elgondolkodhat rajta, hogy tömeggyártásba kezd. Az algoritmus alapján készíttet egy számítógépes kódot, ami a gyártósort vezérli. A kód az ami az esszenciája minden folyamatnak. A letisztult tovább már nem csiszolható tökéletes kód.
Mi a tanulság ebből egy cégvezetőnek? Mindig vannak olyan kollégák, akik a heurisztikát használják problémák megoldására. Ők a misztikus problémamegoldók. Esetleg még jól meg is fizetjük a képességeiket. De mivel féltve őrzik a TUDÁST, ebből soha nem lehet algoritmus. Ha nincs algoritmus, akkor a heurisztikus tudás, csak úgy megismerhető, ha valaki éveket tölt ezzel a kollégával és ösztönösen elsajátítja a heurisztikát. Egy dugót képeznek a tudástölcséren. Ez a dugó megakadályozza, hogy a tudás kóddá váljon és nagyobb hasznot termeljen. Megakadályozza, hogy olcsóbb munkaerőt alkalmazzunk. A kolléga elvesztése egy tátongó űrt hagy maga után.
Mi a heurisztika:, az egyértelmű algoritmusok helyett próbálkozásokkal, korábban megszerzett tapasztalatok felhasználásával működő feladatmegoldási módszer.
A hivatalos leírás:
Az innováció azt jelenti, hogy nem olyannak látjuk a világot, amilyen, hanem olyannak, amilyen lehetne. A legtöbb cég azonban kényszeresen ragaszkodik a hatékonysághoz és a bejósolhatósághoz. Nem csoda, hogy a forradalmi újítások olyan ritkák. Pedig a hatékony működés és az újító szellem nem oltja ki egymást. A Designgondolkodásban Roger Martin kiegyensúlyozza az innovációt és a meglévő ismeretek hasznosítását. Annál a cégnél, ahol elfogadják ezt a megközelítést, rendszeresek lesznek az áttörő újítások, így jelentősen nő a hozzáadott érték és a termelékenység, míg a költség csökken. A szerző a Procter & Gamble, a Herman Miller, a Research in Motion, a Cirque de Soleil és mások példáján keresztül mutatja be a designgondolkodást az üzleti, a tudományos és a művészeti világban - provokatív gondolatokkal és színes történetekkel.
2014. február 18., kedd
KAPD ÖSSZE MAGAD! Wiseman Richard
A szerző korábbi könyvét is ajánlottam az 59 másodperc - Egy kis ésszel sokra mész címűt. Ez a könyv élvezetesebb, sokkal több rácsodálkozásra ad alkalmat és talán összeszedettebb is. A könyvben ismertetett mintha-elv érdekes, sok tekintetben hasonló következtetésre jutottak a van-e szabad akarat kutatások is. Az érdekességek mellett folyamatosan kapunk teszteket, majd tippeket, akárcsak a másik könyvében, de ezek simán kihagyhatók, a könyv ezek nélkül is kerek egész és kimondottan élvezetes olvasmány.
Hivatalos leírás:
A legtöbb self-help könyv arra biztat bennünket, hogy gondolkozzunk másképpen: gondoljuk el, hogy karcsúak vagyunk, gondoljuk el, hogy mélyebb, gazdagabb a személyiségünk, képzeljük magunk elé a tökéletes énünket. Ez rendben is van, és nagyjából az esetek felében működik is. Vannak azonban más, ráadásul szórakoztató megközelítések is. A világszerte ismert szerző, Richard Wiseman (59 másodperc, Paranormalitás) éppen ezeket kínálja nekünk - újszerű és humoros formában, ahogyan ezt tőle már megszokhattuk. A tisztán gondolkodás alapú megközelítések helyett cselekvésre buzdít.Wiseman nem a megszokott self-help kötetet teszi le elénk. A korát fényévekkel megelőző pszichológus, William James hosszú időre elfeledett, majd újra felfedezett elméleteinek nyomdokaiban járva különleges helyekre vezet el bennünket: ellátogatunk a Hülye Járások Minisztériumába, a csábítás laboratóriumába - sőt még ennél is tovább megyünk majd -, és megtudjuk, hogyan tehet boldoggá a mosolygás, sikeressé az öltözet.Wiseman az 59 másodperc után ezúttal újra a viselkedés és a gondolat kapcsolatát veszi górcső alá - és most is sokat ígér: sikert, akaraterőt, szerelmet, és mindenekelőtt boldogságot. Az olvasás során végighaladunk majd egy sor szokatlan, izgalmas gyakorlaton, hogy végül új emberként léphessünk tovább. A szerző a tőle megszokott humorral, és persze szigorú tudományossággal a feje tetejére állítja az önsegítést, és az üzenete rendkívül egyszerű: a pozitív gondolkodás mellett, helyett cselekedjünk is pozitívan.
Amin változtathatsz... és amin nem Martin Seligman
Remek könyv. Szinte egyetemi jegyzet szintű minőség. Élvezettel olvastam. Érdekessége a sajátos pontrendszer, amivel minősíti az egyes betegségek kezelési módjainak hatékonyságát. Ez egyben a gyenge pontja is. Nem illenek a könyvhöz a külön kulccsal értelmezhető összefoglaló táblázatok.
Hivatalos leírás:
Lámpással sem találnánk olyan embert, aki ne szeretne így vagy úgy megváltozni. De vajon sikerül-e neki? Képes lesz-e lefogyni, pozitívabban gondolkodni, könnyedén kezelni a stresszt és a konfliktusokat, sikereket elérni ott, ahol eddig sikertelen volt? A pszichológusokból, kommunikációs szakemberekből és szerencsevadászokból összeverődött "önfejlesztési iparág" szerint egyértelműen igen. Ám Martin Seligman, az Amin változtathatsz... szerzője (és mellesleg a fenti iparág nevének megalkotója) szerint ez nem ilyen egyszerű.Ő úgy véli: nemcsak azt kellene felmérnünk, min változtathatunk, hanem azt is, hogy min nem. A változások előre visznek, ám a megváltoztathatatlan sem okvetlenül dönt minket depresszióba, ha megtanulunk együtt élni vele. Márpedig Seligman alighanem tudja, mit beszél, hiszen 1996-ban sosem látott szavazati többséggel választották meg az Amerikai Pszichológiai Társaság elnökévé - most pedig világos gondolatvezetéssel magyarázza el, hogyan fogadjuk el azt, amin nem lehet változtatni, és hogyan oldjuk meg, hogy mindez ne mérgezze tovább életünket és lelkünket.
2014. február 2., vasárnap
A csata arca John Keegan
Már régóta szemezgettem vele, de nagyon nehezen szántam rá magam, hogy megvegyem. Vagy tíz éve nem olvastam hadtörténeti témájú művet. Negyven éves kora ellenére, számomra igazi meglepetés volt a könyv frissessége. Messze messze a legjobb, a témában olvasott könyveim közül. Hogy könnyebben beleképzeljem magam a három csataleírásba elővettem a Katonák - Harcos és látványa a történelemben (R.G. Grant) könyvet, ami remekül kiegészítette a szöveges leírásokat. Sajnos a Keegan könyvben mindössze két fénymásolt minőségű térkép van. A könyv nem csak csataleírás, hanem az angol katonai gondolkodásmód változásának, fejlődésének a ismertetője. Ahhoz képest, hogy a mű abszolút a csatákban résztvevő emberről szól, az emberarcú szocializmusban mégsem lehetett kiadni. Sőt a több oldalon felsorolt forrásmunkák egyikét sem! Talán a belőle áradó szabadság az, ami kiverhette a biztosítékot. Annak ellenére, hogy Keegan a Királyi Katonai Akadémián tanított a könyv végére már szinte pacifista hangot üt meg. Ez meg azért eléggé felzaklathatta volna a magyar olvasót, aki folyamatosan azt hallotta, hogy a gonosz nyugat, az ördögi NATO, aki éjjel nappal a szocializmus megsemmisítésén töri a fejét, mégsem annyira gonosz. A tisztjei gondolkodnak, a tisztjeit tanító szerző meg egyenesen kételkedhet a csata jövőjét illetően.
Ahogy minden más szakkönyv esetén tapasztaltam, Magyarország messze a nyugati civilizáció mezsgyéjén van, közelebb a barbárokhoz mint a kulturált népekhez. Szeretjük mondogatni, hogy mi mindig is a nyugathoz tartoztunk, de ezt egyre nehezebben hiszem el, hogy voltak olyan pillanatok a magyar történelemben, amikor tényleg oda tartoztunk.Nagyon nem sikerült az elmúlt 23 évben közelebb kerülni a nyugati gondolkodásmódhoz és a jelenlegi folyamatokat nézve csodálkoznék ha ez valaha is sikerülne.
Ismertető:
A világszerte az egyik legtöbbet olvasott hadtörténeti munka, A csata arca 1976-ban jelent meg először angolul, és azóta sok nyelven és sokszor kiadták. A szerző, John Keegan akkoriban a Királyi Akadémia hadtörténet-tanára volt, és A csata arca volt az első könyve, amellyel azonnal nagy jelentőségű életműve talán legfontosabb darabját is megalkotta. Az évtizedes oktatói tapasztalat és a katonákkal - köztük a második világháborút csapattisztként megjárt, és addigra a brit hadsereg vezetőivé emelkedett főtisztekkel - töltött sok idő sajátos gondolatokat sugallt a szerzőnek. Az kezdte érdekelni, mit és hogyan tesznek a közkatonák, a tiszthelyettesek és a csapattisztek a katonai mesterség gyakorlása közben, mert a hadtörténetírás addig inkább a királyok és a vezérek háborújára összpontosított. Keegan szakít a győztesek ügyét igazoló történetírás évezredes hagyományával, de azzal a hagyománnyal is, amelyik a visszatekintés bölcsességével - és az íróasztal biztonságos fedezékéből - az események eleve elrendelt, logikus láncának, valamiféle gigászi sakkjátszmának, "a politika folytatásának más eszközökkel" szereti láttatni a háborút. Emberi és materialista hadtörténet ez, utóbbi nem a szó szánalmas ideológiai értelmében, hanem úgy, hogy Keegan azt vizsgálja: az adott anyagi (topográfi a, haditechnikai, élelmezési, egészségügyi stb.) feltételek mellett mit tehettek, és mit nem tehettek meg a katonák, valamint azt, hogy egy adott társadalom milyen hadsereget állít ki. Elemzi továbbá a csata mint fegyveres összecsapás és mint történelmi jelenség változásait az évszázadok során. Agincourt, Waterloo és a Somme-i offenzíva első napja döntő jelentőségű, sokszor megírt összecsapás, de ahogyan Keegan tekint rájuk, az olyasfajta változást indított el a hadtörténetírásban, amilyet Einstein és társai munkássága a fizikában. Sir John Keegan 1934-ben született Londonban, 2012-ben hunyt el. Tanulmányait a King's College-ban, a Wimbledon College-ban és az oxfordi Balliol College-ban végezte. Ő a legnagyobb hatású brit hadtörténész, és vitán felül jelentős életművet alkotott: részben a kiemelkedően történelemtudatos brit tisztikar oktatójaként (1960-tól 1986-ig tanított a sandhursti Királyi Katonai Akadémián, és ő alapította a War Studies intézetet), részben a brit sajtó (1986-tól a Daily Telegraph védelmi rovatvezetője) és a kormány sokszor meghallgatott katonai szakértőjeként, a nagy sikerű és olvasmányos könyveiről nem is beszélve. A Royal Society of Literature tagja, Cambridge-től Princetonig számos egyetem vendégprofesszora. Keegan azon ritka történészek közé tartozik, akiknek egyszerre adatott meg a kutató pedáns szorgalma, az eredeti gondolkodás képessége és a világos, sőt szórakoztató írás tehetsége. Fő művei közül A csata arca, A parancsnoklás álarca, A hadviselés története, A tengeri hadviselés története, A második világháború, Az első világháború, A háborús felderítés és Az amerikai polgárháború megjelent magyarul is; Az amerikai polgárháború és A csata arca (2., javított kiadásban) az Akadémiai Kiadó gondozásában.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)