Kék óceán stratégia W. Chan Kim - Renée Mauborgne

Mi az a kék óceán? Egy olyan piaci tér, ahol nincs konkurencia (még), boldog és elégedett fogyasztók és vásárlók vannak és a profitért csak be kell nyúlni a vízbe. A vörös óceán ellenben az elhullott nagy és kishalak vérétől piroslik.A cégek marakodnak a koncért (a vásárlók kegyei).
Ha annyira egyszerű lenne kék óceánokat teremteni, tele lennénk kéklő óceánokkal, amikben boldog színes halacskák úszkálnak. Lehetséges egy olyan világ, a szabad verseny mellett, ahol kék óceánok vannak csak? Valószínűleg nem. A kék óceánok tényleg annyira kékek? Ebben sem vagyok biztos. A kék óceán egy olyan egyedülálló ötletből induló termék, szolgáltatás, aminek nincs párja a piacon. Az igaz, hogy aki ilyennel rukkol elő, rövidebb hosszabb ideig élvezheti az unikalitás előnyeit és ha jól csinálja jelentős profitra tehet szert. De tényleg el vannak ezek a cégek szigetelve a többi cégtől? Nyilván nem, mert ha máshol nem, a vásárlókon keresztül kapcsolatuk van másokkal, illetve ha a termékükhöz a piacon bármit vásárolniuk kell, más cégekkel is kapcsolatba kerülnek. Ami a kék óceánon nyereség, az a vörös piacon veszteség. Lehet, hogy a veszteség sok tucat cég között oszlik meg, de lehet, hogy párat érint, de őket nagyon. A kék óceán cég kezéhez máris vér tapad. A kék óceán etikus is egyben?
Egy nagyvállalat a kék óceánjával, amit gigantikus marketinggel támogat meg, esetleg kis és közepes cégek tucatjai teheti tönkre. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy a kék óceán létrehozása, bár jól hangzik és a tisztaság, az idill és az édenkert jut róla eszünkbe, nem feltétlenül jelent etikus cselekvést!
A könyv már elég régen íródott. Az eltelt közel tíz évben nem történt olyan robbanás a kék óceánok számát tekintve, ami igazolná a szerzők forradalminak gondolt módszerét. Lehet, hogy csak egy közismert hibával állunk szemben. Utólag minden logikusnak látszik! Persze, hiszen, azokat a fonalakat tudjuk követni a szövődő szőnyegig, amik még nem fogytak el! Amik elfogytak már kicsusszantak a kezünkből. Már bent vannak a történelem szőnyegébe.
Van értelme ezek után elolvasni a könyvet? Magyar olvasóknak mindenképp. Hiszen akár csodarecept, akár nem, a benne leírtak még igazak és hasznosak. Lehet, hogy nem sikerül az egész vállat számára kék óceánt találni, de lehet, hogy kis kék kis pocsolyákat igen, akár a cégen belül is. A vállalati stratégiai könyvekkel az a baj, hogy szinte mindig azt tűzik ki célul, hogy a mi cégünk hódítsa meg a világot. Ez marhaság! El kellene felejteni a mindenáron való végtelen fejlődést. Egy kis cég, ami tisztességes megélhetést biztosít akár csak 2-3 embernek és vásárlók százait szolgálja ki, ugyanolyan értékes, mint egy multinacionális cég. De még egy közepes cégnek sem kell folyamatosan bővülni. Persze technológiailag fejlődni, több lábon állni, etikusabbnak lenni, a környezettel kíméletesebben bánni, a vevőket jobban kiszolgálni szabad, sőt kell.
Merjünk kicsink maradni!

Hivatalos leírás:

A kék óceán a végtelen lehetőségek szimbóluma. A könyvet olvasva egy stratéga nem tehet mást, mint szüntelenül bólogat: "Hát persze, így kell csinálni. Hiszen ezt próbáljuk mi is!" Akkor hát miért lett ez a könyv a Harvard Kiadó bestsellere? Miért fordítják máris 30 különböző nyelvre? Mi benne a zseniális? - A módszeresség, a koncepciózus véghezvitele mindannak, amit sokan éreznek, de csak kevesen tudnak készpénzre - profitra - váltani. A kék óceán stratégia szisztematikusan vezet végig azon a csoportos agytornán, melynek eredményeképpen olyan piacokra bukkanhatunk, ahol még nincs senki, ahol még kék az óceán, és nem véreznek el céljaink a költségcsökkentés, illetve az árverseny csapdáiban. - A multinacionális világ felrázása, rég elfelejtett kisvállalkozói attitűdök, kreativitás és a "mersz" felélesztése. - És végül talán a legfontosabb: Remek tréning! Csapatépítés felsőfokon!

Designgondolkodás. A garantált versenyelőny Roger L. Martin

Remek könyv! Ha ösztönös designgondolkodó vagy remek megerősítés, nem vagy egyedül! Ha nem vagy az, felismerheted esetleg a kollégáidban a designgondolkodókat és máris értelme lesz a nem szokványos viselkedésüknek. Talán könnyeben szót érhetsz velük. Ha vezető vagy, kihasználhatod a cégednél levő designgondolkodókban rejlő lehetőségeket. Ez a könyv egy betekintés egy másik világba, de sajnos nincs benne a recept. Nem is lehet. Ha egy világcég 10 év alatt képes megújulni, ahol mind az emberi erőforrások száma és minősége, mind a rendelkezésre álló tőke messze meghaladja egy magyarországi megye GDP-jét tényleg lehet, hogy csak döntés kérdése a megújulás. Egy napi küzdelmet folytató cégnél már nem annyira evidens, hogy megéri-e belevágni egy teljes átalakításba. A könyvben ismertetett tudástölcsér módszer viszont kockázat nélkül felhasználható.

A világunk tele van rejtélyekkel. Itt most nem a misztikus rejtélyekre kell gondolni. Rejtély, az is, hogy hogyan készül a tökéletes meggyes pite. Amikor megízleljük az elkészítése még egy rejtély. De a korábban megszerzett konyhai tapasztalataink alapján nekiállhatunk elkészíteni. Amikor ezeket a tapasztalatokat használjuk ez a heurisztikus megoldás. Nem minden esetben lesz azonos a minőség, de szinte mindig megfelelő lesz. Lehet, hogy éppen Mozart szólt kétszer a rádióban amikor nagyon jól sikerült. Ez az emberi agynak már elég megerősítés, hogy összekapcsolja a Mozart zenéjét a jó pitével. Ezentúl mindig Mozartot hallgatunk sütés közben. A barátaink nem győznek dicsérni minket, hogy milyen remek pitét tudunk sütni. Amikor arról érdeklődnek, hogyan készül csak annyit mondunk, hát megérzés, meg a tapasztalat.
Amikor azonban elkezdjük leírni a sütés folyamatát, majd minden alkalommal javítjuk a receptet a végén el fogunk jutni egy algoritmushoz, egy recepthez. Természetesen itt már nem teszünk említést Mozartról. A minden felesleges sallangtól mentes leírásunk az algoritmus. Mire jó ez? Bármelyik, a sütésben kevésbé jártas barátunk is el tudja ezek után készíteni a világ legjobb pitéjét. Ha egyikük egy vállalkozó elgondolkodhat rajta, hogy tömeggyártásba kezd. Az algoritmus alapján készíttet egy számítógépes kódot, ami a gyártósort vezérli. A kód az ami az esszenciája minden folyamatnak. A letisztult tovább már nem csiszolható tökéletes kód.

Mi a tanulság ebből egy cégvezetőnek? Mindig vannak olyan kollégák, akik a heurisztikát használják problémák megoldására. Ők a misztikus problémamegoldók. Esetleg még jól meg is fizetjük a képességeiket. De mivel féltve őrzik a TUDÁST, ebből soha nem lehet algoritmus. Ha nincs algoritmus, akkor a heurisztikus tudás, csak úgy megismerhető, ha valaki éveket tölt ezzel a kollégával és ösztönösen elsajátítja a heurisztikát. Egy dugót képeznek a tudástölcséren. Ez a dugó megakadályozza, hogy a tudás kóddá váljon és nagyobb hasznot termeljen. Megakadályozza, hogy olcsóbb munkaerőt alkalmazzunk. A kolléga elvesztése egy tátongó űrt hagy maga után.

Mi a heurisztika:, az egyértelmű algoritmusok helyett próbálkozásokkal, korábban megszerzett tapasztalatok felhasználásával működő feladatmegoldási módszer.

A hivatalos leírás:

Az innováció azt jelenti, hogy nem olyannak látjuk a világot, amilyen, hanem olyannak, amilyen lehetne. A legtöbb cég azonban kényszeresen ragaszkodik a hatékonysághoz és a bejósolhatósághoz. Nem csoda, hogy a forradalmi újítások olyan ritkák. Pedig a hatékony működés és az újító szellem nem oltja ki egymást. A Designgondolkodásban Roger Martin kiegyensúlyozza az innovációt és a meglévő ismeretek hasznosítását. Annál a cégnél, ahol elfogadják ezt a megközelítést, rendszeresek lesznek az áttörő újítások, így jelentősen nő a hozzáadott érték és a termelékenység, míg a költség csökken. A szerző a Procter & Gamble, a Herman Miller, a Research in Motion, a Cirque de Soleil és mások példáján keresztül mutatja be a designgondolkodást az üzleti, a tudományos és a művészeti világban - provokatív gondolatokkal és színes történetekkel.