Otthon - A magánélet rövid története Bill Bryson

Nagyszerű könyv! Bár hasonlóan "Majdnem minden rövid története" című könyvéhez az olvashatatlanság határán van. Egyszerűen hiába izgalmas, olyan iszonyatosan sok új információt, neveket, eseményeket, közöl minden oldalon, hogy szinte követhetetlen, befogadhatatlan. Olvasása közben kiolvastam 5 sci-fit. Ennek ellenére ajánlom, sőt nagyon ajánlom! Azt hiszem alázatot taníthat a jelenlegi világunkban, amikor olyan nehézségekre panaszkodunk ami kétszáz éve még nem is létezett.

Hivatalos leírás:

A történelem nagy eseményei mellett észrevétlenül elsikkad az elmúlt századok átlagembereinek élete, akik csendben tették a maguk dolgát - ettek, aludtak, dolgoztak, és megpróbáltak kicsit kényelmesebben élni.
Pedig valójában ők formálták meg világunkat, és felfedezéseik lépten-nyomon felbukkannak mai otthonainkban is. Éppen ezért Bill Bryson nekilátott, hogy saját házában szobáról szobára felderítse, hogyan jöttek létre életünk mindennapi kellékei.
Útközben elképesztő mennyiségű kutatást végzett minden, ma már természetesnek tűnő dolog történetéről az építészettől az elektromosságig, az ételek tartósításától a járványokig, a fűszerkereskedelemtől az Eiffel-toronyig, az abroncsos szoknyáktól a vécékig, és az őket megalkotó ragyogó, kreatív és gyakran különc emberi elmékről. És felfedezte, hogy bár mindennapi életünket nem tartjuk különösebben érdekfeszítőnek, minden ház minden sarkában rengeteg történelem, érdekesség és izgalom - sőt néha még egy kis veszély is - rejtőzik.

"A magánélet rövid története" hétköznapi környezetünket veszi górcső alá. Bryson ugyanazzal az olthatatlan kíváncsisággal, remek humorral és mesteri történetszövéssel adja elő mondanivalóját, ami miatt előző műve, a "Majdnem minden rövid története" az elmúlt évtized egyik legtöbbet dicsért könyve lett.

Kronolitok Robert Charles Wilson

Wilson nagyon tud írni. Annak ellenére, hogy többnyire szinte semmiről sem szól a regény, csak a szereplő mindennapi küzdelmeiről, a lányáról, a volt feleségéről, a szerelméről, alig vártam már, hogy végre megtudjam mi az a hatalmas titok, ami a kronolitok mögött van. Ahogy a Pörgésnél a Bázisnál, itt sem derül ki, ki van az események mögött. Egyszerűen nem akar minden tudó lenni. Nem kívülről, istenként írja a könyveit, hanem egy egy szereplő korlátozott tudásával és látószögéből. Ettől lesz annyira emberi az összes könyve.

Az utolsó gyarmat John Scalzi

A Vének háborúja sorozat harmadik kötete. A regényben visszatér John Perry és Jane Sagan. Meg persze Zoe, aki úgy tűnik hamarosan főszerepkő lesz :). Jé és tényleg, az 5. kötet róla szól. Remélem nem egy tini sci-fi kerekedett belőle.
Na de vissza a harmadik részhez. Sajnos a friss, izgalmas, csatajelenetekben és meghökkentő fordulatokban gazdag első részt ez a folytatás sem tudja meghaladni. Nem volt rossz, de kissé izzadságszagúnak éreztem. Elvarratlan szálakkal, erőltetett nagy összeesküvésekkel, a túl sima győzelmekkel mintha egy más író írta volna. A negyedik részhez nem hozta meg a kedvemet.

Szellemhadtest John Scalzi

A Vének háborúja sorozat második része. Szerintem nem olyan izgalmas mint az első. Viszont a végén van egy érdekes nem várt fordulat. Kiderül valami, valami megdöbbentő, valami ami továbbviszi a történetet. De persze nem írom le mi az :). Azt hiszem belekezdek a harmadik könyvbe.

A Shackleton-modell - Déli-sarki expedíció mint vezetéselmélet Stephanie Capparell, Margot Morrell

Vegyes érzelmekkel tettem le a könyvet. Sajnos nem sokat tudok Shackleton expedícióijairól, nagyjából azt, amit ebben olvastam. Ez meg nem az expedíciókról szól, hanem Shackletonról. Illetve róla sem. A könyv egyik hiányossága pont ez. Nehéz beleélni magunkat az expedíció résztvevőinek helyébe, mert maga a leírás, száraz, érzelem mentes, térben, időben zavaros. A történet így csak gyengén támogatja a szerzők által levont tanulságokat Shackleton vezetői képességeiről..A fejezetek végén egy-egy elkötelezett Shackleton hívő bemutatja, hogy neki miben segített az életben Shackleton példamutatása. Sajnos ezek között igen csak nagy a minőségbeli különbség, némely példa erőltetettnek tűnik. Ezek után van-e benne valami plusz, amit a vezetésről tudni érdemes? Nem igazán.

Hivatalos leírás:

Sir Ernest Shackletont a sikertelen 1914-es déli sarki felfedezőút vezetőjeként tartják számon, aki 27 társa életét mentette meg az elszenvedett hajótörés után. Shackletont a tettei példaképpé tették sok vezető és krízismenedzser számára. Elveit a mai napig alkalmazza, például az USA haditengerészetének titkára vagy az Apollo 13 parancsnoka. A szerzők tökéletesen használták fel a korabeli naplórészleteket, dokumentumokat, és a rendkívül tanulságos, izgalmas kalandokon át mutatják be az üzleti életben is remekül használható vezetési elveket.

Vének háborúja John Scalzi

Remek kis könyv. Scalzi univerzuma nem az a békés hely, amit a sok utópista megálmodott. Itt mindenki mindenki ellen harcol, állandóan, kitartóan és folyamatosan. A Föld és az emberek nem a legjobbak, nem a legerősebbek. Nem is a legerkölcsösebbek. Ők is hentelik folyamatosan a gyíkfarkúakat, a potrohosokat, a sellő lábúakat, de még a plüssmackókat is (ezek nem szerepelnek a könyvben, nem akartam spoilerezni :).
Szóval kemény világ. Ebbe a világba csöppen a földi nyuggerek csapata, akik hátralevő életüket az idegen életformák kritika nélküli mészárlásának szentelik. Ez lehet, hogy a széplelkeknek nem nagyon jönne be, de szerencsére van egy finom humora a könyvnek, ami segít feldolgozni a borzalmakat. Csak ajánlani tudom. Na nem a nagymamáknak, de pölö a nagypapáknak simán, sőt fordítva is! Már belekezdtem e-bookon a következő könyvbe, ugyanis 4 könyvet szentelt Scalzi a kicsi gonosz zöld emberek elleni háborúnak.

Hivatalos leírás:

John Scalzi a Vének háborújában egy olyan világot ír le, ahol az ember már űrbéli gyarmatokon él, és folytat kegyetlen harcokat újabbakért a Gyarmati Véderő vezetésével. Erre mindenképp szükség van, ugyanis az erőforrások szűkösek, lakható bolygókból pedig kevés van, és emiatt a kivándorlást erősen korlátozzák a Földről. Sokaknak csak az a lehetőség marad, hogy a hetvenöt éves kort elérve jelentkezzenek katonának, majd két év frontszolgálat után letelepedjenek valamelyik kolónián, busásan megjutalmazva. Nem csak emiatt hangzik csábítónak ez a lehetőség: a közvélekedés szerint a Gyarmati Véderő valamilyen módszerrel meg is fiatalítja az embereket, hiszen öregekkel nem lehet harcba indulni.
Úgyhogy John Perry két dolgot tett a hetvenötödik születésnapján. Meglátogatta a felesége sírját, majd belépett a hadseregbe. Csak két évet kell túlélnie. Azt viszont még ő sem sejti, hogy milyen megpróbáltatások várnak rá – a brutális háborúk és az otthon fényévekre nyúló távolsága örökké megváltoztatja az embert. Valami sokkal különösebbé és veszélyesebbé.

Úgyhogy John Perry két dolgot tett a hetvenötödik születésnapján. Meglátogatta a felesége sírját, majd belépett a hadseregbe. Csak két évet kell túlélnie. Azt viszont még ő sem sejti, hogy milyen megpróbáltatások várnak rá - a brutális háborúk és az otthon fényévekre nyúló távolsága örökké megváltoztatja az embert. Valami sokkal különösebbé és veszélyesebbé.

Nudge R. Cass Sunstein - Richard H. Thaler Nudge

Érdekes könyv. Illetve érdekes gondolat a nudge azaz ösztökélés. A neten keresgetve komoly mennyiségű blog és írás foglalkozik vele. Nem csoda, hiszen az egyik örök ellentétről szól, paternalista vagy a libertárius
megoldások jobbak-e. A nugde pont a kettő között van, valahol. Szükséges lehet az embereket terelgetni, jól megtervezett választási lehetőségekkel, de a szabadság is fontos. A választás szabadságát nem szabad megszüntetni. Maga a könyv főleg amerikai (értsd. USA) példákat hoz, amik unalmasak lehetnek, de nem haszontalanok. Maga a választástervezés nem újdonság az iparban. A jól használható termékek jellemzője, az egyértelműség, az egyszerűség, a tévesztési lehetőségek minimalizálása. Ideje már, hogy a közgazdaság is felismerje ezeket a megoldásokat.

A fordítás érdekes. Szó van benn egy helyütt tehén csordáról, amit a fordító gulyának fordít. A csordaszellem (following the herd) szerencsére nem lett gulyaszellem.
Each dairy farmer has an incentive to add more cows to
his herd, because he obtains the benefits of the additional cows while suffering
only a fraction of the costs; but collectively the cows ruin the pasture.

A 139. oldalon szó van Lauren Wilkins jogászprofesszorról, aki a továbbiakban érthetetlen módon Willis lesz!

A 44. oldal címe Framing, amit a magyar szakirodalom többnyire keretezésnek fordít, itt csomagolás lett!

32. oldal Anchoring, a fordító beakaszkodásnak fordítja, holott a lehorgonyzás gyakoribb.
35. oldal. Representativeness a cím, amit reprezentativitási heurisztikának láttam eddig, itt Jellegzetesség lett a cím.

Persze lehet, hogy én olvastam eddig rosszul fordított könyveket. :)

Shlomo Benartzi Saving more tomorrow TED előadása.


Hivatalos leírás:

A kötet úttörő ötleteket ad a döntéstervezés új tudományának alkalmazására, amelyek jobb döntések irányába ösztökélhetik az embereket, akik ezáltal boldogabbak, egészségesebbek és szabadabbak lesznek. Nap mint nap hozunk döntéseket, befektetéseinktől a gyerekek iskoláztatásán vagy a napi étrendünkön át egészen az általunk legfontosabbnak tartott ügyekig. Sajnos sokszor rosszul választunk. A szerzők ennek okát abban látják, hogy emberek vagyunk, fogékonyak különböző torzításokra, és ez gyakran hibákhoz vezet. Tévedéseink révén sokszor szegényebbek leszünk vagy kevésbé egészségesek; gyakran hozunk rossz döntést oktatási és egészségügyi kérdésekben, pénzügyeinkkel, hiteleinkkel vagy hitelkártyáinkkal kapcsolatban, de még a családunkat vagy bolygónkat érintő ügyekben is. Thaler és Sunstein egy másik lehetséges világba hív minket: oda, ahol tudják, hogy az emberek tévedhetnek. A szerzőpáros megmutatja, hogy ha ismerjük az emberek gondolkodását, akkor tervezhetünk számukra olyan környezetet, amelyben maguk, családjuk és társadalmuk számára is jobb döntéseket hozhatnak. Az élet legfontosabb területeiről vett szemléletes példákkal bizonyítják, hogy a választástervezés kedvezőbb irányba ösztökélhet bennünket, anélkül hogy korlátozná választásunk szabadságát. A Nudge újszerű se nem jobb-, se nem baloldali nézőpontot ajánl heves vitát kiváltó kérdésekről, egyének és kormányzatok számára egyaránt. A kötet az elmúlt évek egyik legelgondolkodtatóbb és legprovokatívabb könyve.

Tigris! Tigris! Alfred Bester

Sziporkázóan briliáns sci-fi! Annyi hitetlenül jó ötlet van benne, mint egy tucat más könyvben. Annak ellenére, hogy ez is az 50-es években íródott, nem tűnik avíttnak. Remek, szarkasztikus humora van. Bárkinek ajánlom el és újraolvasásra!