Boldogságmítoszok - Tények és tévhitek Sonja Lyubomirsky

Kellemes könyv. Jó olvasni, nem akadozik, nem bonyolítja túl, nem akar mindent megmagyarázni. Ebből következően széles körben ajánlom, tinédzser kortól az aggastyánokig.
Az író olyan közkeletű mítoszokat vizsgál, amik nehezítik, de mondhatjuk azt is, hogy akadályozzák az egyén boldogságát. Az ember mint szociális lény nehezen szabadul a környezete rabságából. Megtanuljuk mit illik csinálni is mit nem. Nem illik nevetni temetésen, a rágót kiköpni, teli szájjal beszélni. De ugyanígy illik férjhez  menni az álom férfihez és boldognak lenni vele akkor is ha alkoholista. Illik gyerekeket, sőt hármat szülni és egyre boldogabbnak lenni minden egyes újabb gyerekkel. Nem illik szingliként vidámnak lenni és jó életet élni. Illik jól fizető munkát találni és halálra dolgozni magunkat. Szégyen keveset keresni, de illik boldognak lenni ha a sokat keresünk. Illik nem kinevetni a halált, hanem várni az elmúlást szépen csöndben, hiszen úgy sem lettünk filmsztárok, akkor meg minek küszködni tovább?
Miről szólnak ezek a mítoszok? Az egyénről? Nem inkább az elvárásokról? Ha felfogjuk, hogy nem dől össze a világ, hogy nem teljesítjük az éppen aktuális társadalmi, kulturális, politikai elvárásokat, nem mi vagyunk eszement bolondok, hanem a világon kellene módosítani, akkor már tettünk a lépést afelé, hogy néha néha boldogak lehessünk.

Hivatalos leírás:

Aminek boldogítania kellene, de nem boldogít. Aminek nem volna szabad örömet okoznia, de mégis örömet okoz. Egy életen át boldog leszek, ha megtalálom a páromat, gyermekeim születnek, gazdag leszek, és szép szakmai karriert futok be? Nem lehetek boldog, ha egyedül maradok, ha elváltam, ha anyagi gondok szakadnak rám, vagy ha pozitívak lettek a leleteim? Az öregedés és a beteljesületlen álmok szükségszerűen boldogtalansághoz vezetnek? A kötetben Sonja Lyubomirsky tudományos vizsgálatok eredményeit felvonultatva, mégis olvasmányos stílusban, a hétköznapi életből vett sok-sok példán keresztül világít rá arra, hogy ezek a közhiedelemben élő „mítoszok” alapjában véve tévhitek, a hozzájuk kapcsolódó hamis elvárások pedig sok probléma és hibás döntés forrásává válhatnak, megakadályozhatják például azt, hogy rálássunk az életünk negatív fordulataiban rejlő növekedési, megújulási lehetőségekre. Meggyőző érveléssel mutatja be, hogy az életünkkel való tartós megelégedettség és a boldogságérzet alapját nem a körülmények kedvező alakulása biztosítja, hanem a megfelelő tudati és érzelmi beállítottság, és hathatós támogatást nyújt ezek kialakításához.

Ifjú titánok Schäffer Beáta

Míg a Z generáció egyenlőre csak a tanárok agyát forralja fel, az Y generáció már jelentős számban van a munkaerőpiacon. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 50 éves középvezetőként egy 12 éves lányom van, miközben a munkahelyemen nyugdíjas kollégák is dolgoznak még. Egyszerre van kapcsolatom a Z, X, Y, baby boom generációval és a szülők lévén a 70 éves veteránokkal is.
Természetesen egy csomó különbség van a generációk hozzáállásában, tudásában, attitűdjeiben, motivációiban, de óvakodnék attól, hogy bármelyek generációt beskatulyázzuk. Csábító lehet, hogy egyértelmű kategóriákban gondolkozzunk, de a világ csak nem akar ilyen szép szabályos lenni. A kategóriákban gondolkodás magával hoz sztereotípiákat, amiktől aztán baromi nehéz szabadulni, főleg ha nincs idő arra, hogy mélyebben elgondolkodjunk a kategóriába sorolt dologról, legyen az egy autó, vagy akár egy dolgozó. Én azt javaslom mindenkinek, hogy az adott embert nézze és ne azt, hogy milyen generációba sorolható be. Ennek ellenére fontos tudni, hogy miért mások az Y és Z generáció tagjai. Ilyen roham tempójú változás, ami a világban az 50-es évek óta egyre gyorsabban zajlik, soha nem volt még a történelem során. Nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy az együtt élő 6 nemzedék tagjai eltérő hatásoknak voltak kitéve (kulturális, technikai, technológia, történelmi, politikai stb.) a felnőtté válásuk ideje alatt. Iszonyatos otrombaság, a bezzeg a mi időnkben duma. Szinte minden megváltozott 30 év alatt. Még a vegyi anyagok sem azok, amikkel akár 20 évvel ezelőtt találkozott a gyerek. Egy szó mint száz, türelem! A megértés, beleérzés, elgondolkodás, megismerés, a különbözőségek elfogadása és mindenek előtt az értő, meghallgató kommunikáció soha nem volt még ilyen fontos mint ma. Nincs más lehetőség, szót kell értenünk egymással.

Ez a könyv egy rövid bevezető az Y generáció világába.

Hivatalos leírás:


Új korosztály népesíti be a cégek vezetését: itt a 80-as évek óta született Y generáció, a mai harmincasok nemzedéke! Lendületesek, okosak, tele vannak energiával csakhogy egészen másképp működnek, mint a náluk idősebbek. Mindenáron sikerre törekednek, és ennek érdekében nyíltan vetélkednek egymással, sőt vezetőikkel is. Hogyan fordítsuk ezt az energiát jó irányba? Hogyan ösztönözzük őket, és hogyan hozzuk felszínre értékeiket, hogy azok az egész szervezet hasznára váljanak? Erre és még sok más fontos kérdésre ad választ az Ifjú titánok, értékes segítséget nyújtva a helyzettel mind gyakrabban szembesülő HR vezetőknek és vállalati mentoroknak sőt magának az Y generáció tagjainak is.

Értelmes szenvedés: A bolfogság Szendi Gábor

Élvezetes olvasmány. Semmivel sem marad el az amerikai írók hasonló könyveitől, amiből párat volt szerencsém elolvasni. Szendi jól ír. Könnyű olvasni, nem unod meg az első 10 oldal után. Azoknak is ajánlom, akik boldognak érzi magukat és azoknak is akik boldogtalanok. Sajnos nekik biztosan nagyobb erőfeszítésbe kerül elolvasni és észrevenni benne azokat a dolgokat, amit másként kellene gondolniuk, vagy csinálniuk. Ez a boldogságról írt könyvek és minden önsegítő könyv paradoxona. Jól kellene lenniük hozzá, hogy nekiálljanak, befogadják és elfogadják és megvalósítsák az abban leírtakat. Ezért születnek az újabb és újabb könyvek, mert van rá igény, mivel könyvből senki nem tudja megváltani / megújítani / átalakítani / jobbá tenni a saját életét.


Hivatalos leírás:

Képzeljük el, hogy jóllakottan, napbarnítottan és egészségesen üldögélünk az úszómedencénk partján, a vízben boldog gyermekeink lubickolnak, mellettünk fekszik csodaszép feleségünk/jóképű férjünk, a garázsban állnak a drága autók, a kertész a háttérben éppen gereblyézi a füvet... Vajon ha e pillanatban megkérdezné tőlünk valaki, boldogok vagyunk-e, mit felelnénk rá? SZENDI GÁBOR szerint a válasz nem egyértelmű. A valódi boldogság ugyanis szinte mindig küzdelemmel, verejtékkel, nyugtalansággal jár: az érzést a remény és a kétség közti hányódás, a kudarcok és a sikerek, a meg nem értettség és az elismertség, a kitaszítottság és az elfogadottság váltakozása jellemzi. Szendi új kötetéből kiderül, hogy milyen technikákkal, módszerekkel lehet előidézni és fenntartani ezt a boldog állapotot, fokozni a boldogságszintet, vagyis elsajátítani azt a szemléletmódot, amely révén boldogabbak lehetünk. A szerző tehát állítja: a boldogság tanulható!