Ikigai - A hosszú élet japán titka Francesc Miralles, Héctor García

Mintha magazin cikkek lennének összeollózva. Egy zagyvaság. Az IKAGAI megismeréséhez keress más könyvet :(.

Hivatalos leírás:

A La Corua-i Egyetem gerontológiai kutatócsoportja szerint 2015 májusáig a világ legidősebb embere Okava Miszao volt, aki pontosan száztizenhét évet és huszonhét napot élt meg egy oszakai öregek otthonában.
Egy textilkereskedő lányaként született 1898-ban, abban az évben, amikor Spanyolország elvesztette két jelentős gyarmatát, Kubát és a Fülöp-szigeteket, az Egyesült Államok magához csatolta Hawaiit, és piacra dobták a Pepsi-Colát.
Okava Miszao egészen száztíz éves koráig ellátta önmagát közben összesen három különböző században élt.
Mikor a tudósok arról kérdezték, hogyan vigyázott az egészségére, csak ennyit válaszolt: Szusit ettem, és aludtam. Ehhez azért nem árt hozzátenni, hogy Okavának mindig is kivételesen nagy volt az életkedve. Mikor a hosszú élet titkáról kérdezték, remek humorral válaszolt: Én is ezt kérdezem magamtól.

Héctor García Spanyolországban született, de már több mint egy évtizede Japánban él. Népszerű blogjában angol és spanyol nyelven osztja meg a japán élettel kapcsolatos és a távol-keleti utazásain szerzett élményeit. A szigetország kultúrájáról eddig két könyve jelent meg.

Francesco Miralles Barcelonában látta meg a napvilágot. Tizenhét éves korában végigcsavarogta Európát, megfordult többek között Horvátországban és Szlovéniában is épp a jugoszláv háború idején. Pár évvel később itteni tapasztalatai alapján írta meg első kötetét, amit aztán tucatnyi regény, ifjúsági regény, továbbá pszichológiai kérdéseket boncolgató, illetve önsegítő könyv követett.

A japánok úgy tartják, minden embernek megvan az ikigaija, vagyis létezésének oka egyesek már rátaláltak, mások még csak most keresik.
Az ikigai az egyik titka az Okinava-sziget lakóinak, akik a világ leghosszabb életű emberei közé tartoznak.
A könyv megírásához a szerzők egészen az Okinava északi részén található Ogimi településig utaztak, ahol több száz interjút készítettek a helyiekkel. Megfigyelték étkezési szokásaikat, kapcsolataikat egymással, de leginkább a féltve őrzött titok érdekelte őket: hogyan találták meg a hosszú életű japánok a létüket elégedettséggel, boldogsággal és értelemmel megtöltő ikigait.
A kötet célja, hogy segítsen az olvasónak megtalálni a saját ikigaiát. Közben a japán filozófia számos olyan elemével is megismerkedhetünk, melyek egész életünkön át is segíthetnek megőrizni a test, elme és szellem egészségét.

Az idő titkos lüktetése - Miből áll az élet? Stefan Klein

Tavaly nyáron olvastam egy könyvet.  A Hogyan aggódjunk kevesebbet a pénz miatt című könyvben, a szerző egy harmadik utat javasol a szokásos, hogyan keressünk több pénzt és a hogyan spóroljunk többet megoldások mellé. Hogyan változtassuk meg a vágyainkat, hogy ne kelljen a pénz hiánya miatt állandóan aggódnunk. Ez a könyv valami hasonlót javasol az időszűke probléma kezelésére. Ne azon törjük magunkat, hogy mindenféle trükkel több és több dolgot zsúfoljunk be az életünkbe, hanem próbáljunk meg lemondani, elengedni, lelassítani, élni! Nagyon egyet értek a szerzővel, amikor azt mondja, hogy az időmenedzsment tréningek nem a valós problémát próbálják megoldani, csak tüneti kezelésre képesek, arra sem tartósan. Ha nem vagyunk képesek ezeken a tréningeken egy picit hátrébb lépni és távolról megnézni azt a szánalmas vergődést, amivel próbáljuk a munkaidőt napokra, hetekre, percekre beosztani, majd ehhez mindenféle költséges eszközöket is bevetünk, soha nem fogunk, sem eredményt elérni, sem boldogabbak nem leszünk. Van kiút, de ez túlmutat a technikai trükkökön, a naptárakon, kütyükön.

Hivatalos leírás:

Mi is az idő tulajdonképpen?
Hogyan érzékeljük?
Hogy viszonyulunk hozzá?

Einstein volt az, aki felismerte, hogy az idő relatív. Az agykutatók mostanra tökéletesítették az einsteini forradalmat: felfedezték, hogy létezik az úgynevezett belső idő.
Stefan Klein különleges utazásra repít bennünket saját tudatunk világában. Az idő érzékelése ugyanis az emberi elme egyik legcsodálatosabb teljesítménye. Szinte minden agyfunkció közrehat – fizikai érzetek és érzékelés, érzések és tudat, emlékek és az a képesség, hogy terveket kovácsolhatunk a jövővel kapcsolatban. Mindenkori kultúránk is befolyásolja, hogy miként éljük meg az órák és percek múlását. A szerző rávilágít arra, hogyan tudjuk figyelmesebben észlelni és jobban kihasználni az időt. A külső körülmények ugyanis korántsem annyira meghatározóak időérzékelésünk szempontjából, mint gondolnánk, időérzékünket pedig könnyebben meg tudjuk változtatni, mint bármilyen más folyamatot, amely agyunkban játszódik. Életünk filmje fejünkben keletkezik, és mi magunk rendezzük.

Stefan Klein, a német sikerkönyvíró elárulja nekünk, hogyan tanulhatjuk meg, hogy ne csak észleljük az életünket alkotó pillanatokat, hanem élvezzük is.