Mikor - A tökéletes időzítés tudományos titkai Daniel H. Pink

Szokás szerint gyakorlatias könyv Pinktől. Aki el szokta olvasni az időgazdálkodással foglalkozó cikkeket, olvasott a bioritmusról, az akaraterő pszichológiájáról, annak szinte semmi újdonságot nem ad ez a könyv. Érdekes, de néhol erőltetett, csak az oldalszámra gyúró kötet. Felejthető.

Összefoglaló leírás:

Miért van olyan nagy jelentősége a kezdésnek? És hogyan kezdjük újra, ha az elején elrontottuk?
Mivel növelhetjük a hallgatói teljesítményt?
Miért kerüljük el a kórházakat délután?
Mikor van az ideális alkalom arra, hogy felmondjunk, kipróbáljuk magunkat egy új területen vagy megházasodjunk?

Életünk a "mikor" döntések soha véget nem érő folyamata: mikor indítsunk el egy vállalkozást, mikorra ütemezzük be a napi testedzést, mikor vegyünk komolyan egy adott embert, vagy kötelezzük el magunkat egy projekt mellett. Szinte közhely, hogy minden időzítés kérdése, mégis a legtöbb döntésünk intuíción és esetlegességen alapul. A bestsellerszerző Daniel H. Pink rávilágít, hogy az időzítés nem művészet, hanem tényleges tudomány, amelynek segítségével még jobban, sikeresebben élhetünk, dolgozhatunk és teljesíthetünk.
A Motiváció 3.0 és az Eladni emberi dolog című könyvek szerzője a legmodernebb pszichológiai, biológiai és közgazdaságtanikutatásokat és az időzítéssel kapcsolatos adatokat ötvözi a lenyűgöző, olvasmányos kötetben. A Mikor ellenállhatatlan történeteivel és gyakorlatias tanácsaivalátalakítja gondolkodásunkat a múltról, a jelenről és a jövőről.

Lényeglátás Greg McKeown

Sok újdonságot nem mond a könyv, hiszen a lényeglátás, a rendszerben való gondolkodás képessége, alapvető az egyén és egy cég hatékonyságához és sikerességéhez.
A könyv hullámzó színvonalú, vannak erőltetett és vannak igazán kellemes, elgondolkodtató részek.Három alkalommal is vaó élményt okozott, ami már érdemessé teszi, hogy bátran ajánljam mindenkinek.

Az első és legfontosabb vaó élményem az, hogy ráébresztett, a magánéletünkben is helye lehet a kockázat elemzésnek. De tovább megyek, akár BCP (Business Continuity Plan)  és DRP (Disaster Recovery Plan) is készíthető a családban is. Nyilván egészen más tudatossági szintet követel, mint amit az átlag háztartás követ, de érdemes lehet az üzleti életben bevált eszközöket a hétköznapokra is átültetni. Az öngondoskodás, az életbiztosítások, vagyon biztosítások széleskörűen ismertek, de ritkán gondolkodunk ezekről egységes rendszerben. És hogy az egyik vesszőparipámat is megemlítsem, a céges gyakorlatból az amortizáció fogalmának a bevezetése a háztartásokban is alapvető szükséglet lenne.

A másik érdekes dolog, ami eddig nem tudatosult, hogy mennyit tanulhatunk az újságíróktól, ha tömörítésről van szó. A headline-ról van szó. A headline egy két mondatban foglalja össze egy cikk lényegét, az alapvető mondanivalót. Valahogy így!

Publisher: It's finding the center of your story, the beating heart of it, that's what makes a reporter. You have to start by making up some headlines. You know: short, punchy, dramatic headlines. Now, have a look, [pointing at dark clouds gathering in the sky over the ocean] what do you see? Tell me the headline.

Protagonist: HORIZON FILLS WITH DARK CLOUDS?

Publisher: IMMINENT STORM THREATENS VILLAGE.

Protagonist: But what if no storm comes?

Publisher: VILLAGE SPARED FROM DEADLY STORM.

https://en.wikipedia.org/wiki/Headline

A harmadik, egy sztori volt egy cserkészcsapatról. Mit kezd egy jó vezető ha valaki folyton leszakad a csoporttól. Nem, nem kezdi el szapulni, ostorozni és megszégyeníteni. Az élre állítja, hogy ő diktálja az ütemet. De nyilván ettől az egész csoport lelassul. Akkor most kezd el vele ordibálni. Nem, nem. Annyi terhet vesz le róla és osztja szét a leggyorsabbak között, akik most a sor végén vannak, hogy a csapat egészének az átlagsebessége eléggé megnőjön ahhoz, hogy beérjenek a táborba, mielőtt az évszázad vihara lecsapna rájuk.

A lényeglátás nélkül nincs időgazdálkodás. Nincs célfókusz. Erőforrás pazarlás viszont van. Szóval, hajrá lényeglátás!


Hivatalos ajánló:

Ha te nem rangsorolod a dolgokat az életedben, valaki más fogja helyetted megtenni.

A Lényeglátás nem arról szól, hogy többet végezzünk kevesebb idő alatt, hanem arról, hogy csak a valóban szükséges dolgokat végezzük el.

    Szeretnéd megtalálni a bonyolulton túli egyszerű megoldásokat?
    Szeretnéd megkülönböztetni a kevés létfontosságút a sok apró-cseprőtől?
    Szeretnéd megtapasztalni milyen előnyökkel jár, ha nem vagy elérhető?
    Szeretnéd megragadni a benned élő belső gyermek bölcsességét?

Ha bármelyik kérdésre igennel válaszoltál, akkor a Lényeglátás a te könyved!

Az idő titkos lüktetése - Miből áll az élet? Stefan Klein

Tavaly nyáron olvastam egy könyvet.  A Hogyan aggódjunk kevesebbet a pénz miatt című könyvben, a szerző egy harmadik utat javasol a szokásos, hogyan keressünk több pénzt és a hogyan spóroljunk többet megoldások mellé. Hogyan változtassuk meg a vágyainkat, hogy ne kelljen a pénz hiánya miatt állandóan aggódnunk. Ez a könyv valami hasonlót javasol az időszűke probléma kezelésére. Ne azon törjük magunkat, hogy mindenféle trükkel több és több dolgot zsúfoljunk be az életünkbe, hanem próbáljunk meg lemondani, elengedni, lelassítani, élni! Nagyon egyet értek a szerzővel, amikor azt mondja, hogy az időmenedzsment tréningek nem a valós problémát próbálják megoldani, csak tüneti kezelésre képesek, arra sem tartósan. Ha nem vagyunk képesek ezeken a tréningeken egy picit hátrébb lépni és távolról megnézni azt a szánalmas vergődést, amivel próbáljuk a munkaidőt napokra, hetekre, percekre beosztani, majd ehhez mindenféle költséges eszközöket is bevetünk, soha nem fogunk, sem eredményt elérni, sem boldogabbak nem leszünk. Van kiút, de ez túlmutat a technikai trükkökön, a naptárakon, kütyükön.

Hivatalos leírás:

Mi is az idő tulajdonképpen?
Hogyan érzékeljük?
Hogy viszonyulunk hozzá?

Einstein volt az, aki felismerte, hogy az idő relatív. Az agykutatók mostanra tökéletesítették az einsteini forradalmat: felfedezték, hogy létezik az úgynevezett belső idő.
Stefan Klein különleges utazásra repít bennünket saját tudatunk világában. Az idő érzékelése ugyanis az emberi elme egyik legcsodálatosabb teljesítménye. Szinte minden agyfunkció közrehat – fizikai érzetek és érzékelés, érzések és tudat, emlékek és az a képesség, hogy terveket kovácsolhatunk a jövővel kapcsolatban. Mindenkori kultúránk is befolyásolja, hogy miként éljük meg az órák és percek múlását. A szerző rávilágít arra, hogyan tudjuk figyelmesebben észlelni és jobban kihasználni az időt. A külső körülmények ugyanis korántsem annyira meghatározóak időérzékelésünk szempontjából, mint gondolnánk, időérzékünket pedig könnyebben meg tudjuk változtatni, mint bármilyen más folyamatot, amely agyunkban játszódik. Életünk filmje fejünkben keletkezik, és mi magunk rendezzük.

Stefan Klein, a német sikerkönyvíró elárulja nekünk, hogyan tanulhatjuk meg, hogy ne csak észleljük az életünket alkotó pillanatokat, hanem élvezzük is.