A képlet - A siker egyetemes törvényei Barabási Albert-László

Élvezetes, szórakoztató könyv. Persze ne várjuk A KÉPLETET, amibe az életünket behelyettesítve a világhír kapujába repülünk. Mert ez a képlet nem létezik, vagy legalább is nem úgy, mint a másodfokú egyenlet megoldó képlete. Sajnos a szorgalmas munka sem elég. De aki nyitott szemmel figyeli a világot erre már rájöhetett. Igen, a képlet egyik összetevője a szerencse! Egyértelműen számít, hol születtünk, kik a szüleink, milyen iskolát végeztünk és nagyon számít az a kapcsolati háló amit ezek során kiépítettünk. És még ez sem elég, a legjobb, ha a hálón belül van valaki, akinek már bejött az élet és mi odasündöröghetünk hozzá. És ha tehetségesek és szorgalmasak vagyunk, akkor az ismerős farvizén, reflektorfényének szélén ránk találhat a siker. Minél többször próbálkozunk, annál nagyobb erre az esély.

Figyeljük meg, hogyan építette fel Barabási ennek a könyvnek a magyarországi promóját. Hogyan nevezi magát következetesen világhírűnek, miközben a munkájának használhatóságát masszívan kritizálják. Baromi érdekes, hogy az Amazonon az 5 csillagos kommentelőkből többen csak ezt az egy könyvet értékelték. Ez felettébb gyanús. Mint a Fidesz trollok, akiknek nincs profiljuk csak egy kép, a nem kormány média kommentelői között :).

Hivatalos leírás:

MI VÉGEZTÜK EL A MUNKA OROSZLÁNRÉSZÉT, MÉGIS MÁS KAPTA A DICSÉRETET.
REMEKÜL JÁTSZOTTUNK A MECCSEN, DE MINTHA EZT RAJTUNK KÍVÜL SENKI NEM VETTE VOLNA ÉSZRE.
FANTASZTIKUS ÖTLETTEL ÁLLTUNK ELŐ A MUNKAHELYÜNKÖN, MÉGIS VALAKI MÁST LÉPTETTEK ELŐ.
MIÉRT?

Az életben gyakran tapasztaljuk, hogy a kimagasló teljesítmény és a siker nem feltétlenül jár kéz a kézben. Barabási Albert-László, a hálózatok világhírű kutatója legújabb könyvében a tudósokra jellemző kíméletlen logikával tárja fel előttünk a siker kollektív természetét, azaz hogy a siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.

A KÉPLET című könyv a mindennapi életből vett példák segítségével világítja meg a siker törvényszerűségeit: azokat a törvényeket, amelyek alapján megdöbbentő pontossággal jósolható meg, hogy adott feltételek között ki lesz valóban sikeres, és miért. Barabási Albert-László révén megismerhetjük a siker titkos képletét, s ezáltal választ kapunk arra is, mi magunk hogyan lehetünk sikeresek.

Barabási Albert-László 1967-ben született Erdélyben. Egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát a Bostoni Egyetemen szerezte meg.

A komplex hálózatok elméletének kutatásával vívott ki magának nemzetközi elismerést, és ma már az egyik legsikeresebb magyar kutatóként tartják számon. A legrangosabb tudományos folyóiratokban publikál. A Magyar Tudományos Akadémia és az Akademie Europeae külső tagja, az egyesült állomokbeli Northeastern Egyetemen működő Komplex Hálózati Kutatóközpont vezetője, a Harvard Egyetem és a Közép-európai Egyetem oktatója.

Einstein kozmosza Michio Kaku

Hihetetlen, hogy a múlt század elején milyen viharosan alakult át a világról alkotott elképzelésünk, ami részben Einsteinnek köszönhető. De hiába volt igazi lángelme, úgy halt meg, hogy nem tudta a két nagy egymásnak ellentmondó elméletet a relativitást és kvantum elméletet egyesíteni. Michio Kaku értő szeretettel foglalja össze Einstein életét és munkásságát.Élvezetes olvasmány, amiben mindössze két egyenlet szerepel :).

Hivatalos leírás:

Albert Einstein mitikus figurája szélborzolt hajával, zokni nélkül, pipával a szájában révén minden idők egyik legnagyobb és legszeretettebb tudósaként marad meg emlékezetünkben. Elméletei oly mélyek és sokatmondók, hogy évtizedekkel ezelőtt tett kijelentései és jóslatai még a tévedésnek bizonyulók is a mai napig visszaköszönnek a tudományban és az újságok hasábjain.
Ám munkája (olvasni Isten elméjében) gyakran félreértett, vagy nem teljesen tiszta nemcsak a mindennapi ember, hanem a tudóstársadalom számára is. Einstein vallotta, hogy ha egy új elmélet nem egy gyermekek számára is jól érthető, konkrét képből indul ki, akkor valószínűleg semmit sem ér.
Éppen ezért Michio Kaku, korunk elismert elméleti fizikusa, frissen és újszerűen mutatja be Einstein úttörő munkáját. Egyszerű, jól körülírható képeket használva kiindulópontnak mindennél pontosabban vázolja fel máig ható örökségét.

Az idő ciklusai Roger Penrose

A perverz énem néha ilyen könyveket olvas. Még jó, hogy a hasadt elméim nem tudnak egymásról :).

Az alcíme a könyvnek az Univerzum radikálisan új szemlélete.

Hát nem tudom, lehet, hogy a 12 éves korom óta elolvasott sok, sok sci-fi miatt van, de nem igazán volt hűha érzésem a végén. Penrose 100 oldalon keresztül termodinamika második főtételéről beszél, tudjátok, ami az entrópiáról szól. A ciklikus modellek egyik problémája, pl. a Nagy Reccs elméletéé, hogy nem fér össze a második főtétellel. Ez arról szólt, hogy egyszer csak az Univerzum tágulása megáll és elkezd összeroppanni, majd jön megint a Nagy Bumm és így tovább. Csak ugye az entrópia, az sajnos nem tud csökkenni zárt rendszerben, csak nő, csak nő. Itt kell megjegyeznem, hogy sem a Föld, sem az élőlények nem zárt rendszerek ezért nem sértik meg a 2. főtételt.

Jelenlegi ismereteink szerint, amiből egyébként egészen elképesztően nagyképű dolog az Univerzum igen távoli jövőjével kapcsolatban bármit komolyan állítani :), nem lesz nagy reccs, ugyanis az Univerzum gyorsulva tágul. Ez egy egészen új fejlemény, ami 2011-ben fizikai Nobel díjt ért.

Szóval Penrose megpróbálja a Nagy Bumm minimális entrópiájába visszavezetni a rohanva táguló Univerzumot úgy, hogy a 2. főtétel ne sérüljön. Szerinte 10 a századikon év múlva, amikor az Univerzum hőmérséklete már a fekete lyukak hőmérsékleténél is kisebb lesz, a fekete lyukak szépen elpárolognak (Hawking párolgás) és mivel semmi nem marad, csak tömeg nélküli punnyadt fotonok, az egész Univerzum egy Nagy Bummban folytatódik. 

(És itt van némi hiányérzetem, hogy miért is. Na ezt a lényeges részt elkente a szerző. Lehet, hogy a függelékben levő tenzor egyenletek megoldásával megvilágosodnék, de sajnos ehhez nem vagyok matematikailag elég penge. Persze ebben az állapotban már nem beszélhetünk térről és időről mert ugye mivel is mérnénk? És akkor csak hopp, jön az új Univerzum. Olyan ez mintha a lufi, amikor már nem tágulhat tovább újra fújja magát. Nem leereszt és újra fújják, hanem egy téridő csavarral átmegy Önnön magába és elkezdi újrafújni magát. Érthető?)

Illetve már egy picit korábban, mert ez már az új Univerzum tágulása lenne. Erre a nem kicsit örült teóriára, a háttérsugárzásban mért elképesztően pici hőmérséklet eltéréseket gondolja bizonyítékként. A pár éve ugyanis köralakhoz hasonló mintákat találat a háttérsugárzásban.Szerinte ezek az előző Univerzum összeomlása során keletkeztek, a fekete lyukak gravitációs hullámai által. A gravitációs hullámok kúp alakban érik a mostani Univerzum gömbfelületét és a metszetük tádááááám, kör.

Friss 2013-as mérés. Körök sajnos nincsenek.

Mások meg azt gondolják, hogy a háttérsugárzásban található minta egyértelműen az Univerzum focilabda alakja miatt van. 

A nagy Ementáli összeesküvés. 95% lyuk, 5% sajt.

Megint mások szerint meg a sötét energia torzítja a mikrohullámokat és ezért látjuk ezeket a mintákat. Ennek van némi alapja, mivel a mérések szerint az anyag nem egyenletesen oszlik el az űrben hanem úgy mint az érett ementáliban a lyukak. A lyukak a sötét anyag, a sajt meg a látható anyag. Persze ez egy rossz példa mert az űrsajtban a lyukak aránya több mint 95%!

A jobb alsó sarokban levő folt talán egy másik Univerzum jele.
De lehet a mi Univerzumunk köldöke is :).
Az is lehet, hogy isten ott fújta fel a Világegyetemet.

Persze nem biztos, hogy pontosan megértettem Penrose-t. A könyv állítólag laikusok szerint is érthető, ezt azért nem mondanám. Kell azért ehhez egy nagyon nyitott gondolkodás mód, ami pl. a sci-fi fogyasztókban megvan és persze azért a minimális fizikai ismeretek és valamennyi matematikai tudás sem árt, hogy legalább karcolgatni tudjuk az eredeti gondolat menetet. A fizikusok és matematikusok már rég elhasználták az teljes görög ábc-ét és mindenféle extra jeleket használnak, amit még kimondani sem lehet, pl. írott B (script B, azaz szkrájpt bi), vagy az egymásra nyomott M, ami a Minkowski tér jele. Nem mintha jobban értenénk a könyv matematikáját ha ki tudnánk mondani a képleteket :). Kinek ajánlanám? Anyámnak, a húgomnak, a feleségemnek, a gyerekemnek, biztosan nem. A többiek meg döntsék el maguk :).

Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás - Wikipédia
Fizikai mennyiségek.
Matematikai szimbólunok