Elemi lean Robert O. Martichenko

Remek kis könyv. A lean nagyszerű közérthető összefoglalása. Három rétege van a könyvnek. A keret Martichenko kisebbik lányának első iskolai napja, ahová Ő is elkísérte a lányát és persze mindenről a lean jut eszébe. Ezt lehetne szájbarágósan és erőltetetten is leírni, de Martichenkónak sikerül végig hitelesnek maradni.
A második réteg Orlo a bölcs öreg bagoly magyarázata a lean elemeiről. Ez nagyon gáz lenne, ha nem lenne az iskolai környezet, amibe belefér ez a játékosság. Szerencsére nem megy le gügyögő szintre a bagoly, hanem teljes szakmaisággal mondja el az iskolai események lean megfelelőjét. A harmadik réteg a lean elemek három mondatos tömör magyarázata. Az első olvasás után végig lehet menni másodszor a könyvön Orlo magyarázataival és a tömör mondatokkal, kihagyva az iskolai keret történetet, majd utána akárhányszor csak az emlékeztető mondatokat elolvasva. Én személy szerint minden kollégámnak kötelezővé tenném az elolvasását!

Hivatalos leírás:

Minden gyakorló lean szakemberben időről-időre felmerül a gondolat, hogy milyen jó lenne egy könnyen olvasható, rövid, összefoglaló anyag a lean szemlélet alapjairól, amelyet oda lehet adni ismerőseinknek, munkatársainknak és családtagjainknak akár még a gyerekeinknek is. Amennyiben a lean szemlélet gyakran együtt jár azzal, hogy leszokunk rossz szokásaink tömkelegéről, nem lenne jobb, ha már a kezdetektől egyből jobb szemléletet és szokásokat tanulnánk?

Az Elemi lean - Mindent, amit a leanről tudok, az első osztályban tanultam pontosan ilyen könyv. Visszaviszi a leant az egyszerű gyökereihez azáltal, hogy megmutatja, miként van jelen a lean egy első osztályos tanteremben. A könyv összekapcsolja az általánosan használt lean eszközöket a hosszabb távú lean utazással, azaz nemcsak a veszteségek azonosításának és megszüntetésének módjait mutatja meg, hanem az olvasó megismerheti a lean igazi valóját is: a tanuló és problémamegoldó kultúrához vezető utat.

Készült minden érdeklődő számára, a lean szemlélet alapjainak elsajátításához. Tökéletes forrás a munkatársak lean iránti elkötelezettségének növeléséhez a szervezet minden szintjén.

Az élet rejtett logikája Tim Harford

Picit nehezen indul a könyv. Nem tudtam eldönteni, hogy a fordító vagy a szerző a hibás a néha megbicsakló mondatok miatt. Aztán szépen lassan magához tér a szerző és szépen rajzol egy ívet, majd a végén, amikor élvezni kezdjük, váratlanul abbahagyja a mesélést. Ennek ellenére egyértelműen ajánlom.

Hivatalos leírás:

Gyakran úgy tűnik, hogy az élet dacol a logikával. Amikor a prostituált beleegyezik a védekezés nélküli szexbe, amikor a fiatalkorú bűnelkövető belekeveredik egy rablásba, vagy a leszokott dohányos rágyújt egy újabb szál cigarettára, úgy látszik, még véletlenül sem beszélhetünk racionális viselkedésről. Hiszen a józan ész szerint egyiknek sincs túl sok értelme. Vagy mégis? Tim Harford szerint van. Történetei elkalauzolnak bennünket Las Vegas kaszinóitól a londoni Sohóban rendezett rapidrandiig, miközben megosztja velünk a közgazdászok új nemzedékének gondolatait. Tagadhatatlanul ésszerű érvei végül meggyőznek bennünket arról, hogy valójában mindannyian – beleértve azokat is, akik látszólag irracionális tetteket követnek el – meglepően logikusan gondolkodó lények vagyunk. A könyv olvasása közben rádöbbenhetünk, hogy még azok is közgazdasági logika szerint gondolkodnak, akikről a legkevésbé hittük volna – a rasszisták, a drogosok, a forradalmárok, sőt a patkányok is. Mindig számításba veszik a jövőbeni előnyöket és hátrányokat, még ha ennek nincsenek is mindig tudtában.

Gondolat.ébresztő! Fredrik Härén

Egy újabb felesleges könyv. Vannak ugyan benne remek rövid történetek és frappáns szövegek, de azt hiszem egy picit túltöltöttem magam a kreativitásról, annak hiányáról, szükségességéről szóló könyvekkel. Igazából mind ugyanarról szól. Lehet, hogy egy összetett mondatban megpróbálom megfogalmazni majd a sok bölcsesség összefoglaló szuper mondatát. Sőt nem is lesz olyan hosszú az a mondat. Ha eddig gyáva voltál, hogy bármit is csinálj, akárhány ilyen könyvet elolvashatsz, semmi NEM fog megváltozni! Tépd apró darabokra a könyvet és mozdulj meg!

Hivatalos leírás:

A jó ötletek nem jönnek csak úgy maguktól - azokat elő kell csalogatni. Az inspiráció és a motiváció két holtbiztos módszer, hogy a gondolatok szárnyra kapjanak. Ez a könyv pontosan ezt a célt szolgálja: inspirál és motivál, gondolkodásra és gondolataink lejegyzésére késztet. A több mint 60 gyorsan átolvasható rész mindegyike a kreativitásról szól, amelyekben híres emberek tárgyhoz tartozó mondásai is helyet kapnak, például Albert Einsteiné vagy Ingvar Kampradé, az IKEA alapítójáé. A kapcsolódó gyakorlatok pedig kreativitásunk kiaknázására ösztönöznek. Az üresen hagyott oldalakat töltsük meg saját gondolatainkkal! A könyv akkor készül el végleg, akkor lesz teljes, ha ezek az oldalak is megtelnek saját jegyzeteinkkel, megfigyeléseinkkel, irkafirkáinkkal és ötleteinkkel.

Vágj bele! - Milyen régen csináltál valami újat? Seth Godin

Erősen túlárazott motivációs füzetecske. Könyvnek nem mondanám. De mivel szeretem Godint és sok jó idézni való szöveg van benne megvettem. Kiolvastam két reggel, amíg vártam a gyerekemre, hogy megreggelizzen és felöltözzön. Jó sok idézetet kiemeltem a szép narancs szövegkiemelőmmel. De sajnos a kopirájt miatt nem idézhetem őket :(. Egyébként ajánlom!

Hivatalos leírás:

„Két csapdát kell elkerülnünk az igazsághoz vezető úton. Az egyik, ha nem megyünk végig,
a másik, ha el sem indulunk.”
Gautama Sziddhárta

Seth Godin a tőle megszokott öniróniával, humorral és lelkesedéssel biztatja mindazokat, akiknek elegük van a világban eluralkodó középszerűségből, és csak a kezdő lökésre várnak, hogy megvalósítsák álmaikat. Ez a könyv a kezdeményezés és megújulás szenvedélyes kiáltványa: Vágj bele!
-Ne csak beszélj az új lehetőségekről!
-Tedd meg a döntő lépést!
-Juss el addig, ahonnan már nincs visszaút!
-Ne félj a következményektől – kockáztass!
-Teremts valami újat!

Darwin a szupermarketben - Az evolúció hatása mindennapi viselkedésünkre Mark Nelissen

Pénzért ne vegyük meg. Ingyen esetleg, vagy ha 99%-kos akcióban van. Akit az evolúciós biológia érdekel, úgysem talál benne semmi újat. Sajnos annyira nem vicces, mint gondolja azt magáról az író.

Hivatalos leírás:

Esténként egy mokkáskanálnyi tudomány, különösebb megerőltetés nélkül.

„Nincs szükség drága laboratóriumi munkára vagy kifinomult megfigyelési technikákra ahhoz, hogy meglássuk, meghalljuk, kiszagoljuk a magatartásunk mögött rejlő evolúciót. Szó sincs róla! Ha valaki azt hiszi, hogy a magatartásbiológiai és evolúciós biológiai jelenségek megfigyeléséhez laboratóriumra van szükség, válassza ki az első embert, aki a látómezejébe kerül… kivétel nélkül mindannyian a nap huszonnégy órájában a magatartásbiológia tökéletes példái vagyunk.”

A darwinizmus boldogít

„Az evolúciós elmélet nemcsak tudományos fogódzót kínál, hanem abban is segít, hogy az ember meg tudja válaszolni az élet értelmére vonatkozó kérdéseket.”

Mark Nelissen (Universiteit Antewerpen) biológusként tekint a világra, és bármerre néz, minden az evolúciót juttatja az eszébe, majd a laikus olvasó számára meglepő következtetésekre jut. Rendkívüli humorral, ugyanakkor tudományos alapossággal írja meg azokat a mindennapi történeteket, melyekben az evolúció elmélete ott leselkedik körülöttünk minden sarkon. Az utcán és a boltokban, az újságokban és e-mailekben: Charles Darwin felbukkan mindenhol.

Nem minden fekete vagy fehér Edward de Bono

Hmn. A könyv magyar címe Nem minden fekete vagy fehér, A kreatív gondolkodás természetrajza. Nos, a könyv eredeti címe, I Am Right You Are Wrong, From This to the New Renaissance: From Rock Logic to Water Logic. Hát ez nem egészen az, amit a magyar cím sugall. A könyv hátulján két gondolat van kiemelve, az egyik az eredeti cím, Nekem igazam van - Te tévedsz illetve Nevetek tehát vagyok.

"Az emberi elme legjellemzőbb viselkedésformája a humor." kezdi a könyvet Bono. A könyv azonban nem a humorról szól, de még csak nem is a kreatív gondolkodásról. Ami a legrosszabb azonban az, hogy de Bononak egyáltalán nincs humora. Ez a könyv de Bonoról szól elsősorban. Minduntalan megemlíti saját korábbi könyveit, tervezett könyveit és az állítólag milliók által használt, általa kigondolt CoRT rendszert.Ha nem lenne Bono ennyire hájpolva, azt mondanám egy sokat tudó sértett és beképzelt bolond. A többi könyvéhez hasonlóan ebbe sincs semmi könnyedség, semmi elegancia. Az öniróniának, humornak nyoma sincs. Viszont azt megtudjuk belőle, hogy a jelenlegi oktatás, jog, bürokrácia, logika, kritikus gondolkodás és vitára épülő kutúra, a demokrácia sőt a nyelv is rossssssz! Értem? Minden szar. Javíthatatlan, ósdi, elavult, megkövesedett, ahogy a fordító írja bejegecesedett. Egy remény van, de Bono. Ő majd kitalálja a laterális gondolkodást, amit egyetlen egyetemen sem taníthat és megalkotja az új tökéletes nyelvet, ami végre alkalmas lesz a bonyolult világunk leírására illetve, ami a vesszőparipája az észlelés logikájának használatára.

Két dolog lehetséges, de Bononak igaza van. Mármint, ahogy Ő látja a világot, az Ő szemével nézve, a világ olyan, mint amilyennek a korlátozott nyelvi képességeivel leírja. Ha mi is így néznénk, a világ tényleg egy reménytelen hely, és lehet, hogy az is. Ha viszont nincs igaza. Tehát amit Ő észlel az a sértettségének, bolondságának, rossz paradigmáinak a szemüvegén látszik csak ilyennek, akkor minden rendben van? A nem minden fekete vagy fehér erről szól. A jelenlegi nyugati logika csak pólusokban tud gondolkodni. Vagy igaza van vagy nincs igaza. Lehet, hogy részben igaza van, lehet, hogy vannak helyzetek helyek, korok, időkeretek, intézmények, ahol Bono igazsága a felismerés, a király meztelen! Lehet, hogy máshol nem.


Rendkívül tömény olvasmány. Nagyon sok olyan fogalommal, amit de Bono vezet be. Mivel de Bono teljesen másképp gondolkodik, mint amit az átlagember a gondolkodásról gondol, nincs meg benne az ismerősség, a kényelem. Ezért erőfeszítést igényel az olvasása. Ugyan ismétli magát, de mintha nem a megértés szándékával tenné, hanem öncélúan. Bele kéne helyezkednünk egy olyan rendszerbe, amit mi nem úgy látunk, nem úgy használunk, nem úgy tanultuk. Elvesztjük a talajt a lábunk alól, nincs kapaszkodó, lebegünk a de bonoi univerzumban. Ez egy 24 éves könyv! A világnak valahol, valami felvilágosult bátor, vagy nem a nyugati kultúrát elfogadó részében (igaz ott meg többnyire nem igazán vevők az új ötletekre) a de bonoi gondolkodásnak már lassan szárba kellett volna szöknie, sőt már termést is kellett volna hoznia. Lehet, hogy van ilyen, de a későbbi könyveiben is csak homályos utalások vannak a sikerekre.

Akkor most van értelme elolvasni vagy nincs? Ha nem vagy igazán a filozófia, pszichológia és a sokszor nehezen emészthető, történetektől, meséktől mentes, száraz irodalomban gyakorlott olvasó, akkor neki se kezdj! Ha megfelelően nyitott az elméd, mondjuk a legvadabb sci-fit is értékeled, akkor el tudod olvasni. Különösebben nem fogod élvezni, de meg fogod érteni, részben, talán.

Megéri elolvasni? Nem tudom. Talán igen. Ha a fenti előszűrőn már átmentél. A kérdés az, hogy lehet-e részben használni, amit de Bono ír? Ki lehet-e ragadni belőle részeket és csak azokat használni? Mennyire zárt a de bonoi univerzum? Ha kiveszünk részeket széthullik-e? Lesz-e értelme? A Pozitív hit könyve pl. egy komplex rendszer, szinte egy vallás vázlata, amire aztán fel lehetne építeni egy egyházat. A Tanítsd meg magad gondolkodni könyve szintén egy szétbonthatatlan rendszer. Egyik sem egy pirula, de nem is egy doboz pirula, amit végigszedsz és ennyi volt. Ezek inkább ahhoz hasonlítanak, amikor valaki egy agysérülés után újraépíti magát. De hát hányan vagyunk erre képesek? 1000-ből egy? De mi is a motiváció? Mi a cél? Ígér-e de Bono örök életet, megváltást, ingyen csokitortát a végére?

Most akkor mi van?
Az van, hogy de Bono arra próbál rávenni minket, hogy gondolkozzunk! De ne úgy ahogy eddig tettük. De a könyvei végére többnyire csak a csalódás marad :). És még nem is röhögtünk közben!

De Bono egy márka! Egy üzleti modellt épített az ötleteire, amit folyamatosan újracsomagol. Lehet, hogy népszerűbb, mint amennyire hasznos. Ami engem nagyon zavar, hogy szemben például az előtte olvasott két könyvnél, a Szokás hatalma és a Tévedhetsz könyveknél, mint minden normális tudományos könyvnél vannak jegyzetek. A források fel vannak sorolva! A Tévedhetsz könyvnél a jegyzetek 86 oldal, a források 21 oldal! A másik könyvnél ami önálló riportokból állt össze a jegyzetek 57 oldal! Mindkét könyv több tucat embernek mond köszönetet! De Bono? Nincs forrás, nincsenek jegyzetek, nincs köszönet!

De Bono egy csaló?

A szokás hatalma Charles Duhigg

Két oka volt, hogy megvettem ezt a könyvet. Az első, hogy a céges Hét szokás tréning újabb állomásához érkezett és elkezdtem azon tűnődni, hogy miért múlik el olyan gyorsan a tréningek hatása, még akkor is ha ott vagy lelkileg és szellemileg is. A második hogy a munkahelyemen a változásról beszélgettünk vezetői körben és felmerült egy rövid kis sztori a témában a Spencer Johnson Hová lett a sajtom? Elég gyorsan elolvastam, de annyira gyengének, idegesítőnek és gyerekesnek találtam a szöveget, hogy elkezdtem keresni az Amazonon, változás témában van-e valami komolyabb, ami jó minősítést kapott. A jelen bejegyzés témája az a könyv, ami megfogott. A magyar kiadótól tartottam egy picit mert többnyire csak ezoterikus kiadványokat láttam tőlük és féltem, hogy a könyv mégsem az, aminek az Amazonon bejegyzést tevők leírták.

A könyv minden tekintetben kellemes csalódás volt. A 300 oldalt három nap alatt befaltam. A sok érdekes sztorival megtűzdelt mű három fő részből áll. Az első fejezet az egyéni szokásokról, a második a szervezeti szokásokról, a harmadik a közösségek szokásairól szól.

Hogyan alakulnak ki a szokásaink és hogyan tudjuk őket megváltoztatni? Ez sokakat foglalkoztat. Egyrészt a rossz szokásokat birtoklókat, mint a dohányosok, az alkoholisták, szerencsejáték függők, kényszerevők és azokat, akik azt szeretnék ha szokásunkká válna a termékeik vásárlása, a szolgáltatásaik igénybevétele.

Tehát két okból is fontos lehet, hogy tudjuk miként alakulnak ki a szokásaink és azokat hogyan tudjuk megváltoztatni. Ha értjük az állandóan ránk zúduló rászoktató ingerek (vásárolj, vásárolj, vásárolj) miként tesznek minket függővé, el tudjuk őket kerülni. Ha tudjuk, hogyan lehet a már berögzült szokásainkat megváltoztatni, sikerülhet a rossz szokásaink csökkentése, káros hatásuk mérséklése, vagy lecserélésük akár egy jobbra.

Tulajdonképpen már szokásokkal születünk. Lélegzünk, ver a szívük, működik a kiválasztásunk, nyelünk, hányunk, csukjuk és nyitjuk a szemünket. Készen állunk a szokások elsajátításának következő szintjére. Ezeket még mindig nem a tudatos énünk kontrollálja, hanem egy egyszerű mechanizmus, amit szokáshuroknak nevezünk.Ami nem más mint egy jel hatására kiváltott cselekvés, ami ha jutalmazva van szokássá válik. Az egyszerűbb állatoknál itt meg is áll a fejlődés. Hiszen nincs meg az a viszonylag újabb agyterület a neocortex, ami aztán az embernél az éntudatot, majd az ösztönökön felül álló tudatosságot biztosítja. A hüllőagyunk olyan mint a viasz, ha valami sokszor ismétlődik, az a viaszban nyomot hagy. Szinte kitörölhetetlen nyomot. Ez biztosítja, hogy különösebb erőfeszítés nélkül használjunk dolgokat. Még vezetni is tud a krokodil a fejünkben. Hányszor fordult már elő velünk, hogy elterelte valami a figyelmünket és nem a gyereket vittük az iskolába, hanem a munkahelyünk felé vettük az irányt. Ez bizony a jó öreg rutin :). Bár itt is van jel, reggel 7, irány a munka és jutalom, időben beértem, a főnök nem ordít velem, ezek tudatos cselekvések által kiváltott rutinok.

Más rutinjaink egy picit összetettebbek, nem csak a puszta ismétlés miatt alakulnak ki, szükség van arra, hogy a rutint valami működtesse, ez pedig nem más mint a sóvárgás, sóvárgás a jutalom iránt. Ami lehet étel, ital, egy kedves szó, az anyai ölelés, az elismerés és még sok más. Ezek sokszor nem is jelennek meg a tudatunkban, mélyebb ösztönök hajtják őket.

Miért kell ez egy tudatos lénynek? Azért mert ha mindent tudatosan kellene csinálnunk egyszerűen elfáradna az agyunk. Az állandó tudatos döntések emellett rengeteg energiát igényelnének (igazi energiát, cukrot, nem erőfeszítést). Egyszerűen nem érné meg tudatosnak lenni, mert állandóan csak ennénk és aludnánk, hogy kiszolgáljuk az agyunkat, amikor éppen ébren van és eldönti, hogy zoknit húzzunk-e a lábunkra először, vagy a cipőt?

Miként lehet egy szokást megváltoztatni? Például a dohányzásnál a jel a nikotin éhség, vagy a kávé, vagy a társaság? Ha azonosítottuk a jelet, akkor már kezdhetünk a rutinnal valamit. Ha a nikotinéhség, akkor a cigit tapaszra lehet cserélni és jutalom ugyanaz , de kevésbé káros mint a füst. Ha a társaság miatt gyújtasz rá és a jutalom a barátaid jelenléte, találkozz velük munka után és ne a munkahelyi dohányzóban.
Ami biztos, hogy a jel kiváltja a sóvárgást, ami előhívja a rutint aminek a végén ott a jutalom, ami megint sikeresen megerősíti a szokást. Van egy nagyon fontos összetevő még a szokások lecseréléséhez és pedig a hit! Ha nem hisszük, hogy a szokásunk megváltoztatható, NEM fogunk tartós eredményt elérni.

A szervezeti szokások az egyéni szokások összességei. Vannak ennek tudatosan kialakított részei és vannak, amit egyszerűen a dolgozok szokásaiból alakulnak ki és vannak, amik ugyan a vezetés által igényelt szokások de az egyének szokásaival interakcióba lépve eltorzulnak például a félelem és a rivalizálás által.
A szervezeti szokások fenntartják a status quot az azonos erőforrásokért marakodó osztályok között.

Minden szervezetekben azonosíthatók kulcsszokások, ezek megváltoztatása radikálisan megváltoztathatja az egész szervezet szokásait (trim lapát a 7 szokásban). Ezeket nem könnyű megtalálni. Az önuralom növelése például lehet ilyen.
Hogyan lehet rávenni valakit az önuralomra? A személyi érintettség, a döntési jog, az örömmel végrehajtott feladat, a mások segítése sokat segít. A kiszolgáltatottság, a puszta utasítás végrehajtás viszont romboló hatású.A példák szerint ha a dolgozók érzik a saját közreműködésüket és nem parancsvégrehajtók, valamint vannak döntési jogaik, drámaian növekszik a munkájukba fektetett energia és odafigyelés.

A kulcsszokásokat small winnek is nevezik. Apró kis győzelmek, amik segítik más szokások meghonosodását és a vállalati kutúra átalakítását.Fontos, hogy az új szokások új értékeket hozzanak be a szervezet működésébe különben nem sokat értünk el velük.

Mi kell a sikerhez? A West Point katonai akadémián a kadétok összes tulajdonságai közül az állhatatosságuk volt az, ami leginkább előre jelezte, hogy kik fogják a kemény kiképzést is magába foglaló iskolát elvégezni. Ott a kultúra alakítja ki a kulcsszokásaival az újoncokban az állhatatosságot, amit úgy definiáltak, mint a hajlandóságot a kitartó munkára, a kihívások keresésére, az érdeklődés és erőfeszítés fenntartását minden kudarc és látszólagos eredménytelenség ellenére.Az állhatatos egyének jutnak el a csúcsra a támogató közösség által.
Ezt akár meg is fogalmazhatjuk célként a saját munkahelyünkön is.

A válsághelyzetek különösen értékesek, hiszen a válság miatt a vállalati kultúra képlékennyé válik a status quok megváltoznak, teret adva a változásnak. Egyszerűen a válságra lehet fogni a régóta halogatott változásokat.

A könyvben még szó van a gonosz kereskedőkről, akik már akkor tudják, hogy vásárlóik közül kik vannak áldott állapotban, amikor még a szüleiknek sem mondták el. A ragadós slágerekről és a londoni metrótűzről. Valamint még sok minden másról.

A harmadik szokás a közösségi szokásoké.

Hasznos lehet ha egyházat alapítanánk, esetleg kaszinót nyitnánk vagy polgárjogi mozgalmat indítanánk. Akit ezek mélyebben érdekelnek olvassák el a könyvet.

Magyar nyelvű videó:
http://www.youtube.com/watch?v=jC_oGcFlHMI&feature=player_embedded


Könyv sokkal jobb mint ami a videóból lejön!

Hivatalos leírás:

-Hogyan tudta egyetlen ember rászoktatni a világot a fogmosásra?
-Mi köze a kebabnak egy lázongó tömeg lecsillapításához?
-Hogyan volt képes az úszóbajnok Michael Phelps megdönteni a világrekordot úgy, hogy közben tele volt a szemüvege vízzel?
-Hogyan képesek a reklámszakemberek azonosítani és ajánlatokkal megkeresni a várandós nőket, akár még azelőtt, hogy a családjuk tudna a megszületendő gyermekről?
A válasz a szokásokban rejlik.

Nap mint nap meghozott döntéseink többségünkben megfontolt választásnak tűnnek, pedig egyáltalán nem azok - csupán szokások. És bár az egyes szokások önmagukban viszonylag jelentéktelenek, idővel óriási hatást gyakorolnak az egészségünkre, a termelékenységünkre, a pénzügyi biztonságunkra és a boldogságunkra.
Évszázadok óta próbálják megfejteni, miért alakulnak ki a szokásaink, de a neurológusok, pszichológusok, szociológusok és piackutatók csak az elmúlt két évtizedben kezdték megérteni a szokások működését - és ami ennél is fontosabb, azt, hogy miként változnak a szokásaink.
"A szokás hatalma" című könyvében Charles Duhigg, a The New York Times díjnyertes újságírója, izgalmas tudományos felfedezésekről mesél nekünk, amelyek magyarázatot adnak arra, miért léteznek a szokásaink, és megmutatja, hogyan változtathatunk rajtuk, hogy átalakítsuk üzleti vállalkozásainkat, közösségeinket - és az egész életünket.

Megrendelés az Alexandrától.