Vörösingesek John Scalzi

Dupla, triplacsavaros sci-fi paródia. Sajnos emiatt csak egyszer olvasható. Agyat nem megerőltető, könnyű kis sci-fi limonádé. Egynek jó, pl. egy vonatútra, kb. Pécs-Budapest távolságra.

Andrew Dahl zászlóst épp most vezényelték az Egyetemes Szövetség zászlóshajójára, a Rettenthetetlenre. Kiemelt állomáshelyén Dahl nemcsak arra büszke, hogy a Xenobiológiai laborban dolgozhat, hanem, hogy részt vehet a felderítéseken is a hajó híres tisztjeivel.

Az élet nem is lehetne szebb... amíg Andrew rá nem jön, hogy
(1) minden felderítés halálos konfliktus egy idegen erővel,
(2) a hajó bizonyos tisztjei mindig túlélik ezeket a konfliktusokat, miközben
(3) egy alacsonyabb rangú katona elkerülhetetlenül meghal.

Ezek után nem meglepő, hogy a ravaszabbak mindenáron igyekeznek kibújni a felderítések alól. Ráadásul Dahl olyan információkba botlik, amelyek hatására a barátaival együtt teljesen átértékeli, hogy mit is jelent a Rettenthetetlen fedélzetén szolgálni. Ahonnan csak egy eszelős, iszonyatosan kockázatos terv révén menekülhetnek meg.

Szedjük rá Houdinit! Alex Stone

A kezdetben unalmasnak induló könyv, ami Alex felsülésével kezdődik egy nemzetközi bűvész versenyen, szépen átmegy egy filozofáló, bűvészetről, kvantumfizikáról, és az emberi észlelésről szóló életrajzi fejlődés regénybe.Bűvésztrükköket ugyan nem fogunk belőle megtanulni, de betekintést nyerünk a bűvészet rejtélyes világába. Az tetszett legjobb benne, hogy nem csak a sikereit, hanem a bőven elszenvedett kudarcait, mélypontjait is elmeséli a történet során, amit kellő humorral és öniróniával kezel. Ajánlom bárkinek!


Hivatalos leírás:

A bûvészet a megtévesztés tudománya. Lebilincselõ utazás a tudatosság határait és az emberi elme rejtélyeit vizsgáló színes világba.
Alex Stone sorsa megpecsételõdött, amikor ötéves korában apja bûvészkészlettel lepte meg. A megszállottak és zsenik titokzatos világa magával ragadta. Minden vágya az volt, hogy bekerüljön a mesterbûvészek elit körébe. Végigjárta New York évszázados bûvészklubjainak hátsó termeit, a legmodernebb pszichológiai laboratóriumokat, a csillogó Las Vegas-i kaszinókat és megismerte a világ legkiválóbb hamiskártyását.
Tudományos precizitással és remek humorral megírt könyve azonban több a trükkökrõl, fellépésekrõl és fanatikusokról szóló mesénél. A pszichológia, az idegtudomány, a fizika, a történelem, de még a bûnözés kevésbé ismert területeit is a csalás és az illúzió lencséjén keresztül vizsgálva egy sor elképesztõ felismerésre jut az agy mûködésérõl.

A felejtés könyve Douwe Draaisma

Érdekes könyv, de inkább tudománytörténeti, vagy filozófia szempontból, mint tudományosan.


Hivatalos leírás:

Douwe Draaisma pszichológus-esszéista új könyvében tovább kutatja az emlékezet működésének titkait, s ezúttal a felejtés jelenségét vizsgálja. Fő állítása az, hogy a felejtés nem valamiféle hiányosság, hanem az emberi elme egyik létfontosságú képessége: csupán azért vagyunk képesek az információk megjegyzésére és rendszerezésére, mert rendelkezünk azzal a képességgel, hogy emlékeinket szelektíven töröljük. A könyv többek között az alábbi kérdésekre keres választ: Miért vannak technikáink a dolgok megjegyzésére, és miért nincs a felejtésre? Léteznek-e elfojtott emlékek, s ha igen, hol tárolódnak az agyban? Mi történik egy másik emberrel közös emlékeinkkel, ha a másik már nincs velünk? A múltbeli eseményekre vonatkozó elfelejtett benyomásaink ténylegesen törlődnek, vagy csupán hozzáférhetetlenekké válnak számunkra? Miért van az, hogy a kollégánk pontosan emlékszik egy ötletre, de arra nem, hogy az ötlet a miénk volt?
A szerző a tőle megszokott módon közérthetően és sok humorral, irodalmi művek, filmek és újságcikkek bevonásával tárgyalja a legösszetettebb kognitív pszichológiai és elmefilozófiai kérdéseket. A kötetnek izgalmas magyar vonatkozása is van: az egyik fejezet fő témáját Esterházy Péter Harmonia caelestis és Javított kiadás című regényei adják.

Személyes vonzerő Olivia Fox Cabane

Nagyon vacilláltam, hogy megvegyem-e. Lehet-e értelmes könyvet írni a karizmáról? Érdemes-e valamiről, ami nyilvánvalóan gyakorlat kérdése? Sok bullshit önsegítő könyvet hagytam már félbe, nagyon kevés volt, ami igazán betalált, ez a könyv az utóbbiak közül való. Jól olvasható, érdekes és izgalmas, felesleges ismétlések és üresjáratok nélkül. Nincs benne a sámánok bölcsessége, buddhista idézetek és más ezó szagú klisé, csak száz százalékban tudományosan megerősített megoldások .Érezni, hogy aki írta, az tényleg ért hozzá (vagy nagyon jó szerkesztők dolgoztak rajta :), amiről ír. A végén kapunk egy remek összefoglalót a fejezetekről, ezzel megúszhatjuk a jegyzetelést. A könyvben ismertetett gyakorlatok leírása zárja a könyvet. Mindenkinek ajánlom, a remetéken és lakatlan szigeten tengődők kivételével.

Hivatalos leírás:

A karizma nem egy velünk született képesség, amely vagy van, vagy nincs – éppen ezért nem csak olyan kiváltságos emberek sajátja, mint Bill Clinton, Steve Jobs vagy a dalai láma. Föltárva a karizma valódi mibenlétét, Olivia Fox Cabane bebizonyítja, hogy az alkatához legjobban illő módszerek elsajátítása révén bárki megtanulhatja és fejlesztheti a karizmatikus viselkedést.

Az életből vett példákkal és gyakorlatokkal is ellátott könyv olvasmányos útmutató mindazoknak, akik szeretnék tudni, hogyan lehetnek megnyerőbbek, meggyőzőbbek és inspirálóbbak az élet bármely területén. A személyes kisugárzás varázsa ugyanis nemcsak az üzleti életben, de azon kívül is érvényesül.

„Ha fejleszteni akarjuk azon képességünket, hogy a mindennapi életben vagy a munkában karizmatikusak legyünk, azt ennek a könyvnek a segítségével azonnal megtehetjük.”

Psychology Today

Pánik: tények és tévhitek Szendi Gábor

Hivatalos leírás:

Szendi Gábor új könyve megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mítoszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt épített fel a pánik körül. A szerző szerint a pánik fogalma az idők során elveszítette eredeti tartalmát, s ma már nem több mint ügyes marketingeszköz. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A kötet bemutatja annak folyamatát is, hogy a pszichiátria mindeközben hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? Szendi szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.

Megragad - Hogyan vigyük sikerre gondolatainkat? Dan Heath, Chip Heath

Remek, remek könyv. Min múlik, hogy egy üzenet megragad? A szerzők szerint az alábbi hat



dolog. ami szükséges hozzá. Nem feltétlenül kell mindig mindegyik. Egy kevésbé ragadós üzenet ragadóssága megnövelhető, akár pár "összetevő" hozzáadásával is. A könyvben remek  előtte-utána
példák is vannak. A sok példa ellenére a könyv végig olvasmányos marad. Mindenkinek ajánlom.

Hivatalos leírás:

Mitől olyan ellenállhatatlanok a városi legendák? Miért hatékonyabbak egyes tanórák másoknál? Miért forognak sok kultúrában hasonló közmondások? Miért terjednek el egyes politikai nézetek, míg mások süket fülekre találnak? "Az évtized végére vigyünk embert a Holdra, és biztonságban hozzuk is vissza" – John F. Kennedy híres gondolata emberek millióit motiválta. Képzeljük el a hatást, ha az elnök azt mondta volna: "az a küldetésünk, hogy az űrhajózási iparág nemzetközi vezetői legyünk maximális csapatszellemre koncentráló innovációval, és stratégiailag átgondolt kezdeményezésekkel".

A fekete hattyú avagy a legváratlanabb hatás Nassim Nicholas Taleb

Hivatalos leírás

A szerző jelenleg az amhersti egyetem Bizonytalanságtudományok Tanszékének professzora, egész pályafutása során a szerencse, a bizonytalanság, a valószínűség és a tudás problémáival foglalkozik. Először 2007-ben, majd 2010-ben átdolgozott, bővített formában megjelent A fekete hattyú című kötete az Egyesült Államokban és Kanadában is nagy sikert ért el. Mint egyik recenzense megjegyezte: „A fekete hattyú mérföldkő a könyvek sorában - maga is fekete hattyú.” Taleb fejtegetése szerint a fekete hattyú a rendkívül valószínűtlen események jelképe, amelyeknek három jellegzetességük van: előreláthatatlanok, tömeghatást váltanak ki, és utólag tudunk rájuk olyan magyarázatot találni, amelynek nyomán kevésbé esetlegesnek, előreláthatóbbnak látszanak, mint eredetileg. Ilyen fekete hattyú volt a Google sikere vagy 2001. szeptember 11. Taleb éveken át tanulmányozta, hogyan csapjuk be magunkat, és hitetjük el magunkkal, hogy többet tudunk annál, mint amennyit valójában tudunk. Ebben a könyvben megpróbálja felnyitni szemünket: összegyűjti mindazt, amit arról tudunk, amit nem tudunk. Meglepően egyszerű trükköket kínál arra, hogyan bánjunk a fekete hattyúkkal, és miként hajtsunk hasznot belőlük.

Vélemény

Huhh. 490 oldal, nem éppen füzetecske. Hááááát. Egészen izgalmasan indul a könyv, hogy  a vége felé átcsapjon a közgazdászok ostorozásába, a gaussi eloszlás hasznavehetetlenségének bemutatásába. Néha felsejlik egy pici öniróni és humor is. A legvégén két oldalban ad némi tippet a fekete hattyúk kivédésre, amiben nem nagyon van igazi újdonság. Igaz azonban, hogy ismertségük ellenére a pénzpiacok szereplői mintha mégsem élnek ezekkel. Ha a polgári repülésben is annyi igazi idióta, ostoba lenne, mint a világ sorsát meghatározó közgazdászok, bankárok, politikusok között, nem is lenne már légi utasszállítás. Valahogy a közgazdászoknak, a bennük hívő politikusoknak elnézzük, hogy szétbarmolják a világot.
Sajnos az emberiség nem tanul. Nem kell messzire menni, nézzük a menekült válságot. Ez egy fekete hattyú volt (a mértéke előre nem volt látható, tömeghatást vált ki a mai napig és nagyszerű magyarázatokat kreáltak utólag). Egészen berepült a Bundestag elé és még akkor sem vették észre.
Ez a könyv már 7 éves. Nem nagyon látom a hatását. Taleb szorgalmasan fűrészeli az elefántcsont torony tartóoszlopait, de ha elolvasná a saját könyvét, jószerivel beláthatná, hogy teljesen hiábavaló a küzdelme. De legalább megpróbálja :).

Száz oldalban egészen jó kis könyv lehetett volna. Igazából így is az, csak picit feleslegesen hosszú. Amikor a szerző, azt kéri az olvasótól, hogy hagyjon ki részeket, akkor nyugodtan hagyja ki azokat :).

A nemtudás Steven D'Souza - DianaRenner

Nagy várakozással tekintettem a könyv olvasása elé, de csalódás volt. Egy filozófikus, súlyos mondanivalóval és releváns példákkal teli könyvre számítottam, de egy semmitmondó, unalmas, lapos könyvet kaptam :(. Nem ajánlom.

Hivatalos leírás:


- Mit tegyünk, ha ráébredünk: elértünk a tudásunk határvidékére?
- Milyen fogódzóink lehetnek, ha ingoványos talajra tévedünk?
- Hasznunkra lehetnek-e "negatív" képességeink?

Akár beismerjük, akár nem, nap mint nap a nemtudással birkózunk. Amikor új munkahelyen folytatjuk a karrierünket, komplex kihívással kell szembenéznünk, vagy vállalatunkat új piacra vezetjük be, a nemtudás határvidékén járunk.

A CMI (Chartered Management Institute) által 2015-ben az év menedzserkönyvének választott kötetben Steven D' Souza és Diana Renner kalauzolnak minket ebben a féktelen ütemben változó, bizonytalansággal teli világban. Megtapasztaljuk, hogy ha kellő nyitottsággal és kíváncsisággal közelítünk a nemtudáshoz, akkor nem gátol bennünket, hanem új lehetőséget, akár kivételes versenyelőnyt jelent. Így karizmatikus vezetők, magabiztos újítók és sikeres emberek lehetünk.

Endymion felemelkedése Dan Simmons

Két éve halogattam az elolvasását. Bármennyire is élveztem az előző három rész 1700 oldalát, az újabb 826 oldal kissé megrémített. Igaz az utóbbi két évben főleg szakkönyveket olvastam, nagyjából 1 könyv/1-3 hét sebességgel és el is felejtettem, hogy egy jól megírt, lendületes és élvezetes könyv kiolvasása egy gyakorlott olvasónak semmiség. Nos így is lett. Szombat, vasárnap meg három este. Azt hiszem ez önmagáért beszél.

Miről szól a könyv? Az eltévelyedett keresztény egyházról, ami egy ördögi hatalommal kötött szövetséget közben elfelejtette miről szólt Jézus tanítása. Egy új messiás önfeláldozása kellett, hogy visszatérjen a gyökerekhez, a szeretethez és ismételten megváltsa az emberiséget. Sci-fi kedvelőknek kötelező!

Hivatalos leírás:

Elérkezett a végső leszámolás napja. Az egyház meghirdeti a mindent eldöntő, népirtással fenyegető keresztes hadjáratot, amely végérvényesen rabszolgasorba döntheti az emberiséget. A világ túlfelén közben felnő egy új messiás, aki a rejtélyes Idegenek szárnyai alatt szokatlan képességekre tesz szert. A messiás neve: Aenea.

Aeneának azonban segítségre van szüksége ahhoz, hogy elterjessze megdöbbentő üzenetét tanítványai egyre népesebb táborában. Útra kel hát védelmezőjével, az egykori pásztorral és elítélt gyilkossal, Raul Endymionnal, hogy teljesítsenek egy utolsó, minden képzeletet felülmúló küldetést, és megfejtsék az egész világegyetem rejtett jelentését. Régi és új ellenségek veszik üldözőbe őket, miközben nyomukban jár a titokzatos Shrike is – szörnyeteg, angyal, gyilkológép –, aki végre leránthatja a leplet származásáról és rendeltetéséről. A Hyperionon pedig, ahol a világrengető kaland a kezdetét vette, minden titokra fény derül: az apokaliptikus igazság feltárja az élet értelmét, és mindörökre meghatározza a galaxist lakó emberiség sorsát. A nagyszabású tetralógia váratlan fordulatokban bővelkedő, befejező kötete felejthetetlen pontot tesz az évszázadokon átívelő űropera végére.

Boldogságmítoszok - Tények és tévhitek Sonja Lyubomirsky

Kellemes könyv. Jó olvasni, nem akadozik, nem bonyolítja túl, nem akar mindent megmagyarázni. Ebből következően széles körben ajánlom, tinédzser kortól az aggastyánokig.
Az író olyan közkeletű mítoszokat vizsgál, amik nehezítik, de mondhatjuk azt is, hogy akadályozzák az egyén boldogságát. Az ember mint szociális lény nehezen szabadul a környezete rabságából. Megtanuljuk mit illik csinálni is mit nem. Nem illik nevetni temetésen, a rágót kiköpni, teli szájjal beszélni. De ugyanígy illik férjhez  menni az álom férfihez és boldognak lenni vele akkor is ha alkoholista. Illik gyerekeket, sőt hármat szülni és egyre boldogabbnak lenni minden egyes újabb gyerekkel. Nem illik szingliként vidámnak lenni és jó életet élni. Illik jól fizető munkát találni és halálra dolgozni magunkat. Szégyen keveset keresni, de illik boldognak lenni ha a sokat keresünk. Illik nem kinevetni a halált, hanem várni az elmúlást szépen csöndben, hiszen úgy sem lettünk filmsztárok, akkor meg minek küszködni tovább?
Miről szólnak ezek a mítoszok? Az egyénről? Nem inkább az elvárásokról? Ha felfogjuk, hogy nem dől össze a világ, hogy nem teljesítjük az éppen aktuális társadalmi, kulturális, politikai elvárásokat, nem mi vagyunk eszement bolondok, hanem a világon kellene módosítani, akkor már tettünk a lépést afelé, hogy néha néha boldogak lehessünk.

Hivatalos leírás:

Aminek boldogítania kellene, de nem boldogít. Aminek nem volna szabad örömet okoznia, de mégis örömet okoz. Egy életen át boldog leszek, ha megtalálom a páromat, gyermekeim születnek, gazdag leszek, és szép szakmai karriert futok be? Nem lehetek boldog, ha egyedül maradok, ha elváltam, ha anyagi gondok szakadnak rám, vagy ha pozitívak lettek a leleteim? Az öregedés és a beteljesületlen álmok szükségszerűen boldogtalansághoz vezetnek? A kötetben Sonja Lyubomirsky tudományos vizsgálatok eredményeit felvonultatva, mégis olvasmányos stílusban, a hétköznapi életből vett sok-sok példán keresztül világít rá arra, hogy ezek a közhiedelemben élő „mítoszok” alapjában véve tévhitek, a hozzájuk kapcsolódó hamis elvárások pedig sok probléma és hibás döntés forrásává válhatnak, megakadályozhatják például azt, hogy rálássunk az életünk negatív fordulataiban rejlő növekedési, megújulási lehetőségekre. Meggyőző érveléssel mutatja be, hogy az életünkkel való tartós megelégedettség és a boldogságérzet alapját nem a körülmények kedvező alakulása biztosítja, hanem a megfelelő tudati és érzelmi beállítottság, és hathatós támogatást nyújt ezek kialakításához.

Ifjú titánok Schäffer Beáta

Míg a Z generáció egyenlőre csak a tanárok agyát forralja fel, az Y generáció már jelentős számban van a munkaerőpiacon. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 50 éves középvezetőként egy 12 éves lányom van, miközben a munkahelyemen nyugdíjas kollégák is dolgoznak még. Egyszerre van kapcsolatom a Z, X, Y, baby boom generációval és a szülők lévén a 70 éves veteránokkal is.
Természetesen egy csomó különbség van a generációk hozzáállásában, tudásában, attitűdjeiben, motivációiban, de óvakodnék attól, hogy bármelyek generációt beskatulyázzuk. Csábító lehet, hogy egyértelmű kategóriákban gondolkozzunk, de a világ csak nem akar ilyen szép szabályos lenni. A kategóriákban gondolkodás magával hoz sztereotípiákat, amiktől aztán baromi nehéz szabadulni, főleg ha nincs idő arra, hogy mélyebben elgondolkodjunk a kategóriába sorolt dologról, legyen az egy autó, vagy akár egy dolgozó. Én azt javaslom mindenkinek, hogy az adott embert nézze és ne azt, hogy milyen generációba sorolható be. Ennek ellenére fontos tudni, hogy miért mások az Y és Z generáció tagjai. Ilyen roham tempójú változás, ami a világban az 50-es évek óta egyre gyorsabban zajlik, soha nem volt még a történelem során. Nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy az együtt élő 6 nemzedék tagjai eltérő hatásoknak voltak kitéve (kulturális, technikai, technológia, történelmi, politikai stb.) a felnőtté válásuk ideje alatt. Iszonyatos otrombaság, a bezzeg a mi időnkben duma. Szinte minden megváltozott 30 év alatt. Még a vegyi anyagok sem azok, amikkel akár 20 évvel ezelőtt találkozott a gyerek. Egy szó mint száz, türelem! A megértés, beleérzés, elgondolkodás, megismerés, a különbözőségek elfogadása és mindenek előtt az értő, meghallgató kommunikáció soha nem volt még ilyen fontos mint ma. Nincs más lehetőség, szót kell értenünk egymással.

Ez a könyv egy rövid bevezető az Y generáció világába.

Hivatalos leírás:


Új korosztály népesíti be a cégek vezetését: itt a 80-as évek óta született Y generáció, a mai harmincasok nemzedéke! Lendületesek, okosak, tele vannak energiával csakhogy egészen másképp működnek, mint a náluk idősebbek. Mindenáron sikerre törekednek, és ennek érdekében nyíltan vetélkednek egymással, sőt vezetőikkel is. Hogyan fordítsuk ezt az energiát jó irányba? Hogyan ösztönözzük őket, és hogyan hozzuk felszínre értékeiket, hogy azok az egész szervezet hasznára váljanak? Erre és még sok más fontos kérdésre ad választ az Ifjú titánok, értékes segítséget nyújtva a helyzettel mind gyakrabban szembesülő HR vezetőknek és vállalati mentoroknak sőt magának az Y generáció tagjainak is.

Értelmes szenvedés: A bolfogság Szendi Gábor

Élvezetes olvasmány. Semmivel sem marad el az amerikai írók hasonló könyveitől, amiből párat volt szerencsém elolvasni. Szendi jól ír. Könnyű olvasni, nem unod meg az első 10 oldal után. Azoknak is ajánlom, akik boldognak érzi magukat és azoknak is akik boldogtalanok. Sajnos nekik biztosan nagyobb erőfeszítésbe kerül elolvasni és észrevenni benne azokat a dolgokat, amit másként kellene gondolniuk, vagy csinálniuk. Ez a boldogságról írt könyvek és minden önsegítő könyv paradoxona. Jól kellene lenniük hozzá, hogy nekiálljanak, befogadják és elfogadják és megvalósítsák az abban leírtakat. Ezért születnek az újabb és újabb könyvek, mert van rá igény, mivel könyvből senki nem tudja megváltani / megújítani / átalakítani / jobbá tenni a saját életét.


Hivatalos leírás:

Képzeljük el, hogy jóllakottan, napbarnítottan és egészségesen üldögélünk az úszómedencénk partján, a vízben boldog gyermekeink lubickolnak, mellettünk fekszik csodaszép feleségünk/jóképű férjünk, a garázsban állnak a drága autók, a kertész a háttérben éppen gereblyézi a füvet... Vajon ha e pillanatban megkérdezné tőlünk valaki, boldogok vagyunk-e, mit felelnénk rá? SZENDI GÁBOR szerint a válasz nem egyértelmű. A valódi boldogság ugyanis szinte mindig küzdelemmel, verejtékkel, nyugtalansággal jár: az érzést a remény és a kétség közti hányódás, a kudarcok és a sikerek, a meg nem értettség és az elismertség, a kitaszítottság és az elfogadottság váltakozása jellemzi. Szendi új kötetéből kiderül, hogy milyen technikákkal, módszerekkel lehet előidézni és fenntartani ezt a boldog állapotot, fokozni a boldogságszintet, vagyis elsajátítani azt a szemléletmódot, amely révén boldogabbak lehetünk. A szerző tehát állítja: a boldogság tanulható!

Isten az agyban Szendi Gábor

Érdekes könyv. Gimis koromban sokat gondolkodtam azon, hogy vajon az agyunk egy antenna-e, ami belemerül az éterbe, amin mindenki osztozik. Így már érthetők a halálközeli élmények hasonlósága, a telepátia, az Isten élmények, a szellemek. Akkoriban sok sci-fit, meg Nemerét, Danikent olvastam :).
Ha ezt nem is bizonyítják a kutatások, de azt igen, hogy az agyunkban van valami, (fizikai szinten), ami szinte kikényszeríti a hitet. Aztán, hogy ez a hit pontosan milyen formát ölt, attól függ az egyén milyen kultúrában szocializálódik. Ha vallásos közösségben, akkor átveszi annak a vallásnak hitelemeit, szokásait. Ha állandóan idegenekről szóló sorozatokat néz a tévében, akkor UFO hívő lesz. Az egészen ijesztő, hogy erős mágnessel kiválthatóak olyan élmények, amikről korábban egyértelműen azt gondolták, hogy természetfelettiek. És ez nem Szendi kitalációja!
Itt egy TED videó az ún. optimista elfogultságról, ami kikapcsolható mágneses térrel.
http://www.ted.com/talks/tali_sharot_the_optimism_bias
És egy másik példa, ebben az esetben a morális ítélőképesség megváltoztathatóságáról van szó.
http://www.ted.com/talks/rebecca_saxe_how_brains_make_moral_judgments
A leginkább ijesztő az, hogy szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy az állam titkos laborjaiban ne folynának kísérletek ebben a témában. Amennyiben nincsenek nyilvános kísérletek a témában, nem is tudhatunk róla, hogy mikor, milyen eszközzel kísérleteznek rajtunk, hiszen azt sem tudhatjuk mi mindent lehet kívülről befolyásolni az agyunkban. A boltban vajon mindig azt vesszük meg, amit szeretnénk? A választáskor a szavazó fülkében, arra szavazunk, akire szerettünk volna? Azért ha a fémnyakláncunk elkezd mozogni, vagy forog a gyűrű az ujjunkon, és ehhez még hideg érzés is társul, valamint megjelenik Jézus a müzlis dobozon, kezdjünk gyanakodni, valaki szórakozni kezdett a halántéklebenyünkkel!


Szendi angol nyelvű irodalmat olvas, a pápák, szentek neveinél nem a magyar írásmódot használja. Siennai Szent Katalin, magyarul Sziénai, Urbán pápa, magyarul Orbán pápa.


Hivatalos leírás:

A női nem evolúciós megközelítése (A nő felemelkedése és tündöklése) után az isten-élmények állnak a tudományos gondolkodás közép pontjában. "Nem a nyelv és az eszköz, hanem a hit különbözteti meg az embert az állattól. A könyv a hitmodult elemzi az epilepsziától a parajelenségeken át a stigmákig." Mint előszavában utal rá, a hitszükséglet alapvető emberi hajtóerő, de egyben a manipulálhatóság forrása is. A könyv első részében a vallásos élmény és a halántéklebeny különös kapcsolatát mutatja be. Hogyan tért meg Saul a damaszkuszi úton, s lett belőle Pál? Miféle isteni hangok indították el Jean D'Arcot Franciaország felszabadítására? Miért oly gyakori a szentek, vallásalapítók, hirtelen megtértek közt a halántéklebeny epilepszia? Az ember hitkereső lény, agyában előrehuzalozottan ott található a "hitmodul". A szerzőt nem foglalkoztatja, vajon a hitmodult Isten vagy az evolúció "építette-e be" az emberi agyba - szerinte ez eldönthetetlen világnézeti kérdés -, hanem a modern agykutatás új irányzatának, a neuroteológiának az eredményeire koncentrál. Mi történik az agyban az Istenélmény alatt és a meditatív állapotokban? Van-e ateista hitélmény? Mi a jelenlétérzés? Milyen a mesterségesen generált istenélmény? Hogyan befolyásolja a Föld mágneses tere hitünket és mindennapjainkat? Mi a közös a kábítószerélményben és az istenélményben? Milyen volt az ókori emberek istenhite? A hit és a jobbfélteke szoros kapcsolatából kiindulva Szendi napjaink számos izgalmas kérdését elemzi, úgymint a halálközeli élményeket, az UFO elraboltatási élményeket, a kísértetjárta kastélyok titkait, és más paranormális jelenségeket. A könyvet a stigmatizáció jelenségének elemzése zárja. Kiknél és hogyan jelennek meg Krisztus sebei? Szendi ismerteti a híres stigmatizáltak, mint Assisi Szent Ferenc, Sienai Szent Katalin, Gemma Galgani és Pio atya történetét, majd felvázolja a stigmák keletkezésének lehetséges tudományos magyarázatát. Csodák mindig voltak, és csodák mindig lesznek. A csodák olykor az emberben magában rejlenek. Az ember hittörténetének tanulmányozása, vagy a könyvben ismertetett tudományos kutatási eredmények egyaránt azt bizonyítják, hogy a hit előrehuzalozottan ott van agyunkban, s az emberi lélek úgy tűnik, akkor tud hatékonyan működni, ha a hit mozgatja. A hit mindent átható jellege meghatározza egy ember gondolkodását, viselkedését, érzéseit. Hit nélkül nincsenek célok, nincs erkölcs, hit nélkül az ember csak vegetál. A hit mindenki beépített gyári tartozéka, mondhatni alapfelszereltség. A kérdés, olyan volt-e valakinek az élete, neveltetése, hogy sikerült-e beindítani a hitprogramot. Szendi Gábor a nagy sikerű. A nő felemelkedése és tündöklése után ezúttal a lélek, a hit a vallás titkairól!
Csodák mindig voltak és mindig lesznek. Ám ezek a csodák olykor magában az emberben rejlenek.

Sapiens - Az emberiség rövid története Yuval Noah Harari

Picit többet vártam tőle a kritikák alapján. Vegyünk egy kis Niall Fergusont keverjünk össze Jared Diamonddal, adjunk hozzá némi Bill Brysont és James Burke-öt, rázzuk össze fújjunk rá egy csöpp Carl Sagan habot és voila kész. Az a bajom, hogy túl sokat olvasok. Nehéz már igazán meglepni. Ennek ellenére nagyon ajánlom a könyvet bárkinek, aki unja a hagyományos történelem oktatást, száraz adatokkal, számokkal és el szeretne emelkedni a részletektől, hogy lássa az egészet, most éppen Harari szemével.

Hivatalos leírás:

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá...
A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.