Gladwell talán leggyengébb könyve. Folytatja a hagyományt, hogy a The New Yorkerben megjelent cikkeiből csinál egy tematikus könyvet. Ha az előző két posztolt könyvből a logikai hibákat sorolnám fel kritikaként ezek lennének azok. Túlzott magabiztosság, hozzáférhetőségi torzítás (amiről nem tudjuk, hogy nem tudjuk, nem is befolyásolhat), társadalmi megerősítés (ha sokan hiszik, hogy Gladwell több mint egy búlvár író, attól még nem lesz több), sztori hatás (egy könnyes történettel bármit el lehet adni), sofőrtudás (valamit tudni és valamit elismételni nem ugyan az), stb. Három fejezetben 9 nem igazán közismert személy (és többnyire érdektelen is) példáján keresztül próbálja bebizonyítani, hogy látszólag esélytelenül is lehet esélyünk és a pénz, hatalom, gazdagság is lehet szívás. Nem akarom azt mondani, hogy a történetek nem jók. Az Emil Jay Freireich magyar származású orvosról szóló rész, a gyermek leukémia leküzdésében elért sikereivel és az észak-írországi polgárháború kezdeteinek leírásai egészen döbbenetesek. Ezek a témák felkeltették a figyelmemet. De a gond az, hogy az önkényesen hozott példák nem állnak össze egy egésszé és nincs meg az érzés a végére, hogy igen, Dávidnak mindig van esélye. A címadások egy egy személy nevével, akik aztán nem is hősök, csak résztvevők, szemlélők, elszenvedői eseményeknek, vagy épp csak riport alanyok, nem is Dávidok. Nem értem miért kellett ragaszkodni a fejezet címeknél ezekhez a semmit mondó nevekhez. Gáz. A szerkesztő meg hagyta, hogy ez így megjelenjen.
Bevezetés
A Dávid történetet is sikerül elrontania azzal, hogy arról ír, hogy Góliát valószínűleg beteg volt (agydaganat) és voltaképpen a nyomora miatt győzhetett Dávid. Persze ettől még Dávid bátorsága, helyzetfelismerése és a kreativitása nem kérdéses. Viszont lehet, hogy Góliátot kéne sajnálnunk.
Egy lehet, hogy meg sem történt esemény szereplőjéről megállapítani, hogy beteg volt, egy pár mondatos 2000 éves leírás alapján, nem is tudom, vicces, nevetséges? Ezt nem Gladwell találta ki, de teret adott ennek az elképzelésnek és ezzel már elültette a kételyt, hogy Dávid .azért győzhetett mert Góliát nem volt százas. Győzhetünk, de azért az ellenfél nem árt ha háttal térdel nekünk, bekötött szemmel.
A hátrányok előnyei, az előnyök hátrányai
Az első történet hőse Vivek Ranadivé, aki semmit nem értett a kosárlabdához és egy jelentéktelen általános iskolai csapatot sikerre vitt, azzal, hogy felismerte, hogy ha valakik nem tudnak kosarazni, mint a lányai a csapatban, akkor az egész pályás letámadás sikerre vihet. Igen, egy darabig, bizonyos körülmények között. Vivek Ranadivé india származású kaliforniai programozó mint Dávid? Na ne!
Teresa DeBritó, aki semmit nem tett, csak éppen a nevét adta egy fejezethez, ahol Gladwell bizonyítani próbálja, hogy a gyereknevelés könnyűsége és a család vagyona nem egy egyenessel ábrázolható, hanem egy fordított parabolával. Bizony, ha k. gazdagok vagyunk a gyerekünknek nehéz azt mondani, hogy küzdjön, amikor reggelente az aranytömbökön kell átmásznia a konyhába. Szóval gazdagon, sikeres felnőttet nevelni az elkényeztetett csemetékből nem nagyon lehet. A parabola megjelenik az osztálylétszámoknál is. Kevés gyerek szívás, sok gyerek szívás, valahol 18-24 között meg ideális. Teresa DeBrito gazdag kertvárosi iskola tanítója mitől lett Dávid? Gyakorlatilag meg sem jelenik.
Caroline Sacks. Egy másik nem Dávid. Egy talán jobb sorsra érdemes nő, aki ahelyett, hogy megelégedett volna egy közepes egyetemmel, a Brownra ment, mert persze megengedhette magának. Itt viszont az Ő zsenije csak Zs kategóriás volt és bizony nem lett kémikus, vagy biológus, hanem szépen kibukott és most talán háztartásbeli, aki elsírta, a mi lett volna ha gyengébb egyetemre megyek sztoriját Gladwellnek. Gladwell bemutatja, hogy a pozitív diszkrimináció mennyire kontraproduktív. Valamint mekkora szívás a Yalen az utolsó negyedben lenni, amikor ezzel a tudással egy gyengébb egyetemen elsők lehetnénk. Elsőnek lenni jobb egy közepes egyetemen mint utolsónak lenni a Yalen. Legalább is a munkaerőpiaci és publikálási statisztikák szerint.
A kívánatos nehézség elmélete
David Boies, aki sikeres ügyvéd és diszlexiás. Gary Cohn a Goldmann Sachs elnöke és Ingvar Kamprad az IKEA alapítója, ők is diszlexiások. Ebben a fejezetben hozott példákkal két pszichológus elméletét szeretné bizonyítani, hogy a sikerhez szükség van a kívánatos nehézségre, mint valami alapösszetevőre. Ha valaki pl. diszlexiás az már eléggé nehézzé teszi az életben való érvényesülést. A tucatnyi példa (másokat is megemlít) édeskevés, hogy komolyan vegyük, hogy a diszlexiások többsége kivételesen érvényesül, miközben meg tudjuk, hogy ez nagyon nagyon nem igaz.Egy gazdag diszlexiás ügyvéd mint Dávid?
Emil Jay Freireich, aki félárván nyomorban nőtt fel, az anyját szinte nem is ismerve, a nehéz gyerekkora által vált olyan állhatatossá, hogy képest volt minden kétkedőn túllépni és sikerre vinnie az elképzeléseit, ami a leukémia kezelésében forradalomhoz vezetett. Érdekes, hogy nem azt gondolja Gladwell, hogy a körülmények és az őt támogatók, különösen Tom Frei barátsága volt az, ami számított, valamit az, hogy rendelkezésre álltak azok a kemoterápiás szerek, ami nélkül Freireich kudarcra lett volna ítélve. Szó van még itt a londoniak halvérűségéről, amit a német bombázások alatt tanúsítottak és egy elméletről, hogy az egyik szülő halála segíti a kreativitást. Minden tiszteletem ellenére Freireich sem Dávid.
Wyatt Walker az amerikai polgárjogi mozgalom szégyene. Legalább is szerintem. Szintén nem Dávid. A cél szentesíti az eszközt mondást vele lehetne nagyszerűen példázni. Aki iskolás gyerekeket küld vízágyuk és farkaskutyák ellen, nem lehet Dávid.
A hatalom korlátai
Rosemary Lawlor
A hölgy szemtanúja volt a britt "békefenntartók" bevonulásának. Kereszténynek lenne Észak-Írországban szívás volt és ma is az. Szó van még bűnözőket ölelgető rendőrökről, akik helyi sikereket értek el, azzal, hogy emberszámba vették a bűnözők családját és a bűn útjára téved gyerekeket. Dávid, hol vagy?
Wilma Derksen
A gyermekét elvesztő anya, aki a végén megbocsát a gyermeke perverz elrablójának és gyilkosának. A fejezetben szó van még arról az emberről, aki a lánya halála után kiharcolta a háromcsapás törvényt, aminek a végét az jelentette, amikor már egy pizza lopásért is 25 évet lehetett kapni, az emberek elkezdtek gondolkodni az értelmén és a korlátain.
André Trocmé
A hugenotta leszármazott zsidó mentő. Tanulság? Vannak körülmények és helyek, amik kivételt képeznek.
Önmagában minden történetnek vannak tanulságai, de nem áll össze az egész. Riport kötetnek esetleg elmegy. Érdemes megvenni? Nem. Elolvasni ha ingyen van? Ha éppen unatkozunk esetleg.
Hivatalos leírás:
Háromezer évvel ezelőtt az ókori Palesztina egyik csataterén egy pásztorfiú diadalmaskodott egy hatalmas harcos felett mindössze a parittyájával. Dávid és Góliát története azóta az esélytelen kisemberek és a sebezhetetlen óriások közötti küzdelem jelképévé vált. Dávid győzelme valószínűtlen és csodával határos. A fiúnak nem volt esélye. Vagy mégis? Malcolm Gladwell megkérdőjelezi az akadályok és hátrányok szerepéről kialakított elképzeléseinket, és újraértelmezi, mit jelent a diszkrimináció áldozatának lenni, elveszíteni egy szülőt, középszerű iskolába járni, vagy egyéb látszólagos hátránnyal indulni az életben. Ezek a lebilincselő történetek szemléltetik, milyen sokszor fakadnak világunk szépségei és jelentős értékei megpróbáltatásokkal teli élethelyzetekből.